Ünneplőbe öltöztek tegnap a baróti reformátusok: templomuk felszentelésének tizenkettedik évfordulójára emlékeztek, valamint az istenháza elé felállították Bethlen Gábor tavaly elkészült, de engedélyek hiányában eddig csak a szószék mellett helyet kapó mellszobrát.
Tordai Árpád helyi lelkész Pál apostol korintusiakhoz írt első levelére alapozott igehirdetése során – „Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus” (1Kor 3,10–11) – emlékezett meg az egyházközséget évszázadokon keresztül éltetőkről – az első lelkészt meghívókról, az első templomot építőkről, a két világháború közötti időben templomépítésen gondolkodókról, a később templommá alakított református művelődési házról.
Tordai Árpád köszönetet mondott mindazoknak, akik 1994-ben letették szép templomuk alapjait, és vállvetve azért dolgoztak, hogy az 2004-ben felavatható legyen.
Baló András gondnok példákon és történéseken keresztül szemléltette, mit is jelent manapság a hit. Komporály Viktor főgondnok a baróti új templom építésének gondolatát harmincöt éve felvetőkre emlékezett, majd az álom beteljesüléséhez vezető hosszú, adománygyűjtéssel, közmunkával és sok áldozattal teli évről szólt. Mint mondotta, mindennek értelme akkor lesz teljes, ha mindenki magáénak érzi, s szívében hittel lép be kapuján, hogy hálát adjon megtartásáért a Jóistennek.
A templom kapuja mellett felállított Bethlen Gábor-szobornál elsőként Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere szólalt fel. Az elöljáró a reformáció mindennapjainkra gyakorolt hatását emelte ki – magyar lett az istentisztelet nyelve, a szentírás elérhető lett anyanyelvünkön, kedvező hatással volt az iskolarendszer fejlődésére is –, és Bethlen Gábor államférfiúi nagyságát méltatta. A mellszobor készítője, Vargha Mihály a barótiaknak megköszönte a lehetőséget: szívesen vállalta Bethlen Gábor megformálását, hiszen személyében nemcsak a magyar történelem jeles alakját, de mecénást is tisztelhetünk.
Abban az időben, amikor Buda várára török lobogó volt kitűzve, amikor Magyarországot mindössze a német bábáskodás alatt levő Felvidék kis része jelentette, Erdélyben Bethlen Gábor a békét építette és a kultúrát támogatotta. Alkotásán nem a szigorú és komor fejedelmet, hanem a nyitott és toleráns államférfit akarta megörökíteni.
Berszán István, az erdővidéki egyházkerület esperese Bethlen Gábort Isten szavához ragaszkodónak írta le: nehéz időben volt fejedelem, de hittel felvértezetten cselekedve Erdélyt felvirágoztatta.
Az eseményen fellépett az illyefalvi református egyház kórusa, a baróti egyház Zathureczky Gyula Kórusa, szavalt Tordai Zsófia és Moroianu Anna, a felszólalásokat követően pedig az ünneplő közösség közösen elénekelte himnuszainkat.
