Még az alternatív, úgynevezett zöldenergia szószólói sem számítottak arra, hogy a napenergia lett az egyik legolcsóbb energiaforrás. A technológiai fejlesztések ugyanis megteremtették annak lehetőségét, hogy mind az előállítás, mind a tárolás költségei jelentős mértékben csökkenjenek.
A HVG által idézett Lazard befektetési tanácsadó cég kiszámította, mekkora költséggel lehet egy MWh-nyi energiát előállítani. Az eredmények azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban az atomenergia a legdrágább (148 dollár/1 MWh), amit közvetlenül a szén követ (102 dollár). A harmadik legdrágább előállítási forma a gáz (60 dollár). A napenergia viszont csak 50 dollárba kerül, a lista végén 45 dollárral a szélenergia áll.
A napenergia előretörését jelzi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült a világon, ami 50 százalékos növekedés az előző évi új telepítésekhez képest, egyben ez volt az első év, amikor megelőzte a szélenergiát hasznosító újonnan telepített kapacitásokat.
A fejlesztések 45 százalékát Kína hajtotta végre, így Ázsia átvette a vezetést, míg 2007–2015 között Európában építették a világ napelemes rendszereinek közel 70 százalékát. Becslések szerint az üzemben lévő kapacitások 2021-re akár meg is triplázódhatnak.
A napenergia előállítási árának drasztikus csökkenése az új technológiai fejlesztéseknek is köszönhető. Elsősorban az energiatárolási lehetőségek folyamatos bővülése és az eszközök dinamikus fejlődése a döntő. Ebben vezető szerep hárul az új típusú lítium-ionos és a folyadékáramos akkumulátorokra, hiszen ezek nem csupán ipari telepeken, hanem a háztartásokban is használhatóak. Ugyanakkor a napenergiát felfogó napelemek technikai megoldásai új lehetőségeket kínálnak, illetve olcsóbbak lesznek. Fontos továbbá, hogy több országban kormánytámogatással, illetve uniós programok révén is hozzá lehet jutni a szükséges felszerelésekhez. Nálunk az úgynevezett Zöld ház program keretében lehet támogatást nyerni, Németországban pedig bérleti vagy lízingkonstrukciókban is hozzá lehet jutni a megújuló energiát termelő eszközökhöz. Ugyanakkor a bankok is igyekeznek előnyös hitelkonstrukciókat kínálni.
Elemzők szerint az árcsökkenés azt mutatja, hogy energetikai forradalom előtt állunk.
A befektetőknek ugyanis egyre inkább az lesz az érdekük, hogy a kőolaj és a földgáz helyett a nap- és szélenergiakapacitások bővítésébe tegyék pénzüket. Főként, mert a klímaváltozás lassításának egyik alapfeltétele, hogy minél inkább a megújuló energiákból fedezzük a szükségletet, ehhez azonban az kell, hogy azok előállítási költségei olcsóbbak legyenek a hagyományos megoldásoknál. (fer-)
