Azzal vádolják a kormánypártokat, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) egyes paragrafusainak megváltoztatását saját szájízük szerint, csakis azért szavazták meg a parlament mindkét házában, hogy az ügyesebb büntetőügyesek, élükön a fővezér Dragneával – akit hivatali visszaéléssel vádolnak – megszabaduljanak a börtöntől.
A párt főnöke két személyt alkalmaztatott a gyermekvédelmi igazgatósághoz, akik a Szociáldemokrata Pártnak dolgoztak, és neki személyesen semmi haszna nem volt ebből. Most, a Btk.-módosítás után, ha neki vagy rokonainak anyagi haszna nem származott belőle, megszabadulhat a börtönbüntetéstől. Még azt sem lehet mondani, hogy a két hölgy alkalmazása csakis Dragnea pártjának hozhatott némi hasznot, hiszen kormányzásuk mindenkinek tiszta nyereség, amit most az istenadta nép saját bőrén érezhet. Az új Btk. szerint mindazoknak, akik hivatali visszaélést szándékoznak elkövetni, nagyon kell vigyázniuk arra, hogy az ebből származó haszon ne közvetlenül saját vagy nyámjaik kezébe vagy számlájára kerüljön. Törvénytelenséget elkövetni akaró vállalkozások szokása, hogy egy hajléktalant tesznek vállalatvezetőnek, aki úgy esik bele a cégbe, mint légy a tejbe, és a csalásokból származó jövedelmet mások veszik ki, a „cégvezető” aláírása alapján, aki azért csak valami alamizsnát kap. Most ezzel a módszerrel élhetnek az élelmesebb hivatali visszaélők is. A hivatali visszaélést, amit eddig legtöbb hét év börtönbüntetéssel honoráltak, most hála a Btk. módosításnak, csak öt év dutyival díjazzák. Az elévülési idő nyolcról öt évre csökken, vagy az illető büntetőjogi bírságot kap. Eszerint csak arra kell vigyázni, hogy a visszaélésből adódó haszon nagyobb legyen, mint a bírságból származó kár. Ha az új Btk. érvénybe lép, nem lesz büntethető a hivatali gondatlanság, szolgálati hanyagság sem. Így hanyag eleganciával, gondtalanul lehet gondatlanságot elkövetni.
A vesztegetéshez való viszonyulás is változik. Ha a vesztegető egy éven belül jelenti fel a megvesztegetettet, nem büntethető, de ha később teszi meg, akkor jobb, ha hallgat, mert őt is elítélhetik. Úgyhogy ne reménykedjünk régi, kilenc-tízéves bűnügyek kiásásában. A mellékbüntetés kiszabását – mint a közügyektől való eltiltást – is megszüntetik. Így, miután lejár a felfüggesztett vagy tényleges elzárásra ítélt büntetése, rögtön indulhat egy parlamenti székért. Az új törvény szerint, ha az elítélt megtéríti a kárt, felére csökkentik büntetését. A feltételes szabadlábra helyezés feltételei sokat könnyebbülnek, viszont alaposan ráijesztenek az igazságügyben dolgozókra is, hisz ha egy végleges bírósági határozat megjelenése előtt egy gyanúsítottról vagy vádlottról úgy beszél valaki, mint elítéltről, 6 hónaptól 3 évre zárhatják be. A végén a bírák, ügyészek mennek börtönbe, s hogy helyet biztosítsanak nekik, a bűnözőket engedik ki.
Ha még sokáig módosítgatják a büntető törvénykönyvet, idővel odáig is eljuthatunk, hogy ha a hatalmon levő kormánypártok valamelyik prominens tagja valami turpisságot követ el, úgy módosítják a Btk.-t, hogy az ne számítson bűncselekménynek. Például, ha netán ittasan vezet és balesetet okoz az illető, az ittasság – ami jelenleg súlyosbító körülménynek számít – attól kezdve enyhítő körülmény lehet. Esetleg a szeszfőzdét vonják felelősségre, mert olyan alkoholt gyártott, amely miatt a balesetet okozó elvesztette uralmát a kormány felett, és ráadásul memóriakihagyást is eredményezett, s így a vétkes sofőr egyáltalán nem is emlékszik a baleset körülményeire. A Liberális Demokrata Szövetség vezére, Tăriceanu is megmondta, hogy nem a büntetés a lényeg, hanem az okozott kár megtérítése. Ezek után azt is be lehetne vinni a Btk.-ba, hogy ha valakit (aranytojást tojó) tyúklopáson kapnak, amivel tetemes veszteséget okoz az államnak, de megtéríti azt, akkor rögtön bocsássák szabadon. És így már érdemes lesz kockáztatni. Ha nem kapják el, szerencséje van, ha meg igen, akkor megtéríti az okozott kárt, és jöhet a következő próbálkozás.