Kihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő a referendumtörvény módosítását, egy tervezetet azonban az alkotmánybíróságon támadott meg, egy másikat pedig visszaküldött a parlamentnek.
Az alkotmánymódosítást célzó népszavazást az erre vonatkozó indítvány parlamenti elfogadásától számított 30 napon belül, az egy hónapos időszak utolsó vasárnapján kell megtartani – mondja ki többek között a nemrég módosított referendumtörvény, amelyet Klaus Iohannis államfő előbb az alkotmánybíróságon óvott meg, majd a parlamentnek is visszaküldött megfontolásra, ám mindkét helyen visszautasították, ezért kénytelen volt kihirdetni. A jogszabály gyakorlatilag megfosztja az államfőt attól a jogától, hogy döntsön egy népszavazás kiírásáról.
Alkotmányossági kifogást Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsra (CSM) vonatkozó törvényt módosító jogszabály ellen emelt, a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó törvényt módosító jogszabályt pedig újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Korábban a CSM működését szabályozó törvénymódosítást is visszaküldte, de ott indoklás nélkül elutasították az újratárgyalását. Az államfő szerint a módosított változat rendelkezései akadályoznák a CSM működését és alkotmányos szerepének betöltését, valamint az Igazságügyi Felügyelet működését is, ráadásul egymásnak ellentmondó, zavaros rendelkezéseket és átfedéseket tartalmaz, és nemlétező jogszabályokra hivatkozik. Iohannis emlékeztet: az alkotmányos gyakorlat és a vonatkozó törvény szerint az államfő kifogásait újra kell tárgyalni, de ezt a két ház egyike sem tette meg, ezért alkotmányellenes módon fogadta el a tervezetet a parlament. Ugyancsak zavarosnak és ellentmondásosnak tartja az államfő a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó tervezetet, amelyet egyébként az alkotmánybíróság 12 pontban talált alaptörvénybe ütközőnek. Erre is emlékeztet Liviu Dragnea képviselőházi elnökhöz címzett levelében Iohannis, aki többek között azért kéri a jogszabály újratárgyalását a parlamentben, mert sérti a bírák és ügyészek szétválasztására vonatkozó alapelvet, szubjektív kitételeket vezet be a bírák értékelésénél, egyes cikkelyei pedig nem állnak összhangban az igazságügy megreformálását célzó törvénycsomag másik két jogszabályával.
