A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival – 175 igen, 33 nem szavazattal, 15 képviselő tartózkodása mellett – fogadta el a képviselőház.
A kódex szerint a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább húsz százalékát.

Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával folytatott kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést.

A rosszindulatú értelmezések megakadályozásának érdekében azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.
A jogszabály – az alkotmányhoz hasonlóan – külön előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára. Az RMDSZ ezzel szeretné számonkérhetővé tenni például a Románia által is ratifikált kisebbségi keretegyezményt vagy az európai nyelvi chartát, amelyek érvényesítését a helyhatóságok sok esetben szabotálják.
Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek.
A képviselőházi szakbizottsági vita során szintén az RMDSZ javaslatára a törvénybe bekerült, hogy a kisebbségek korábban szerzett anyanyelvhasználati jogait utólag nem korlátozhatják.
A képviselőházi voks után kiadott közleményében az RMDSZ úgy értékelte: a kisebbségek anyanyelvhasználatát biztosító, európai szellemiségű, a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését erősítő közigazgatási törvénykönyvet dolgozott ki az elmúlt fél évben az RMDSZ hathatós hozzájárulásával a parlament.

Fontos lépés

Kelemen Hunor a magyar közmédiának nyilatkozva kifejtette, a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájának alkalmazása felé tett fontos lépés az új közigazgatási kódex. Az RMDSZ elnöke elmondta: a közigazgatási törvénykönyvbe most bekerült egy olyan előírás, amely a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények és szerződések betartására kötelezi a közigazgatási intézményeket és alkalmazottakat. Az RMDSZ reményei szerint ez hivatkozási alapot biztosít a jogvitákban, és a magyarság ezentúl a charta előírásaira is építhet az anyanyelvhasználatban.
Kelemen Hunor taktikaváltásról beszélt az anyanyelvhasználat bővítése kapcsán. Azt mondta, ezúttal nem a húsz százalékos küszöb változtatását tűzték ki célul, hiszen azt tavaly nem sikerült kivitelezniük, és „nem akartunk egy újabb magyarellenes hisztériát kiváltani ezzel a javaslattal”, ezért az RMDSZ módosító javaslatai arra összpontosítottak, hogy a nyelvi jogok alkalmazásának körét kiterjesszék azokra a területekre - az utcák és terek kétnyelvű feliratozására, a prefektusi hivatallal történő kommunikációra, a kétnyelvű formanyomtatványokra - amelyeken eddig peres eljárásokkal kérdőjelezték meg a hatóságok (többnyire sikerrel) a nyelvhasználati jogokat.
Rámutatott: a kódex a szerzett jogokat is garantálja, így nem fordulhat elő, hogy ahol egy korábbi népszámlálási adatra alapozva már létezik hatályos önkormányzati vagy bírósági rendelet az anyanyelvhasználatról, visszavonják ezt a jogot arra hivatkozva, hogy közben a kisebbségi lakosságarány húsz százalék alá csökkent – emiatt kellett például eltávolítani az Aranyosgyéres bejárataihoz helyi tanácsi határoztat alapján kihelyezett többnyelvű helységnévtáblákat.

Enklávétól tartanak

A közigazgatási kódex hatályba lépéséhez elvileg már csak az államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól – ehhez a Népi Mozgalom Párt (NMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) képviselői a Nemzeti Liberális Párt (NLP) segítségét kérik, a hétfőn este bejelentett kezdeményezésük érvényesítéséhez – amelyhez a független képviselők is csatlakoztak – ugyanis még négy aláírás hiányzik.
Dan Barna, a MRSZ elnöke szerint a közigazgatási törvénykönyv „feudális állammá” alakítja Romániát. Barna szerint, Ludovic Orban, a NLP elnöke elzárkózik az aláírástól, mert „nem szeretne rossz viszonyba kerülni saját polgármestereivel”, Eugen Tomac, a NMP elnöke meg úgy tudja, hogy a liberális képviselőknek a pártvezetés megtiltotta, hogy aláírják a dokumentumot.
Marius Paşcan NMP-képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénykönyv arra kötelezi a prefektusokat, azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, tegyék kötelezővé ezek anyanyelvének alkalmazását az állami intézményekben. A képviselő „szörnyűségesnek” nevezte, hogy a közintézményekbe való felvételi vizsgát esetleg a kisebbségi nyelv ismeretétől teszik függővé, s így „román állampolgárok nem vehetnek részt ezen”. „Ha a NLP nem csatlakozik a kezdeményezéshez, a törvénykönyv életbe lép, és effektív felrobbantja a román közigazgatást, hosszútávon pedig megvalósul az RMDSZ régi álma, etnikai alapon létrejön az ország közepén egy enklávé, azaz létrejön az úgynevezett székelyföld” - nyilatkozta Paşcan.