A Mentsétek meg Romániát Szövetség (MRSZ) ellenzéki párt nem a kisebbségi előírásokat, hanem a volt polgármestereknek és megyeitanács-elnököknek (illetve helyetteseiknek) különleges nyugdíjat előirányzó rendelkezést és a megyei prefektusi tisztség politizálását kifogásolta. Az MRSZ szerint a szociálliberális kormánytöbbség „arcátlanul kiváltságokat osztogat” a politikusoknak az adófizetők pénzéből, hogy megvásárolja párthűségüket. A párt közleménye szerint a közigazgatási tisztségviselők politikai alapon történő kinevezésének visszahozása által a kódex megszegi azt az EU-csatlakozáskor vállalt uniós követelményt is, miszerint a közigazgatást egy professzionális tisztviselői karra bízzák.
Az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírások egyharmada azonban egy másik ellenzéki párttól, a Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Párttól (NMP) származik, amely nyíltan magyarellenes szólamokkal támadta a kormánykoalíciót a közigazgatási kódex elfogadása miatt. A törvénykönyv hétfő esti elfogadását követően Marius Pascan NMP-képviselő, volt Maros megyei prefektus azt vetette román képviselőtársai szemére, hogy a kisebbségi nyelveket is hivatalossá tették a húszszázalékos kisebbségi lakosságarányt meghaladó településeken, holott az alkotmány szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román. A magyarellenességéről elhíresült politikus szerint a közigazgatási kódex az RMDSZ régi tervét, az „úgynevezett Székelyföld” etnikai enklávévá alakítását eredményezi, hiszen a prefektusi hivatal és helyi tanácsok álláshirdetéseinél a magyar nyelv ismerete is követelmény lesz, amivel kizárják a románokat a helyi közigazgatásból.
A normakontroll több hónappal hátráltathatja a jogszabály hatálybalépését, akkor is, ha az alkotmánybíróság elutasítja az ellenzéki törvényhozók kifogásait.
Az alkotmányossági kifogást 28 MRSZ-es, 13 NMP-s, hat független és három liberális párti képviselő írta alá.
Támadás a magyar közösség ellen

A magyar közösség ellen irányuló újabb támadás az, amit az MRSZ az NMP és az NLP elkövetett akkor, amikor megtámadta az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet,

amely jelentősen megerősíti és bővíti a nyelvhasználati jogokat a Romániában élő kisebbségek számára – mutatott rá Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. Ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék kifogyott minden olyan konstruktív demokratikus, akár parlamenti eszközből, amely szerepét a romániai politikai porondon erősíteni tudja, így kénytelen előrántani a mindenkori magyarkártyát, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának. Ezt tapasztalhattuk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is, amikor az NLP megtámadta az alkotmánybíróságon törvényünket. Meggyőződésünk, hogy Románia előremenetelét nem a kisebbségek jogainak bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról, idézi a szenátort a szövetség hírlevele.
Cseke Attila hangsúlyozta, hogy az ellenzék által benyújtott óvásban számos hiba, ellentmondás van, amelyek azt igazolják, hogy az ellenzéknek vagy nem célja jobbá tenni Románia közigazgatási rendszerét, vagy pedig csak zavarja őket az, hogy egyenlő állampolgárokként élhetnek szülőföldjükön a kisebbségi közösségekhez tartozók. Rámutatott továbbá arra is, hogy mindhárom ellenzéki pártból aláírták az alkotmánybírósági óvást, a felelősségük tehát közös. Az alkotmánybírósági megkeresés 20 oldalából 4 oldal kifejezetten kisebbségellenes, és igazolja az az MRSZ, az NLP és az NMP magyarellenes hozzáállását, amelyet a bizottságban és a plénumban tanúsított. Sok mindent lehet kritizálni a jelenlegi kormány és kormánykoalíció munkájában – és ezt az RMDSZ meg is teszi –, de a valóság és a számok azt bizonyítják, hogy a közigazgatási kódex egy önkormányzat- és kisebbségbarát törvénykönyv. A kormánypártok támogatták decentralizációs javaslatainkat, míg az ellenzék folytatta kisebbségellenes megnyilvánulásait – fogalmazott Cseke Attila.