Némileg eltérő módon ítélik meg, de semmilyen aggasztót nem látnak a Velencei Bizottság július 13-án nyilvánosságra hozott, az igazságügy három törvényének módosítására vonatkozó előzetes véleménye kapcsán a tervezetek kidolgozói. Florin Iordache, a törvények kidolgozásával megbízott parlamenti különbizottság elnöke szerint a dokumentum egyenesen több dicséretet is tartalmaz, Tudorel Toader igazságügyi miniszter szerint mindössze egy előzetes véleményről van szó, amelyet a végleges jelentés összeállításáig még kiegészítenek. Szintén kormányoldalról elhangzott pár erősebb kritika is, eszerint jogilag gyenge politikai vélemény az előzetes jelentés, amellyel a testület önmagának is ellentmond.
Florin Iordache közleményben értékelte a jelentést, amelyben egyebek mellett rámutatott: a Velencei Bizottság megdicsérte a kérdéses jogszabálynak azt a kitételét, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács plénuma helyett ezentúl a két részleg – az ügyészi és a bírói – külön döntsön a kinevezésekről. Emellett Iordache szerint azt is leszögezik, hogy a bírák függetlenségének megerősödését fogja szolgálni, ha például a bírói kinevezésekbe nem szólhatnak majd bele az ügyészek. A képviselő szerint a bizottság értékelte azt a módosítást is, miszerint minden, a bírói tevékenységet befolyásoló, igazságszolgáltatáson kívüli eljárásról szóló információt közérdekűvé kell tenni, és a jelentés leszögezi, hogy „szükségesnek tartja a hírszerző szolgálatok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok elmélyült vizsgálatát”. Iordache szerint ez az első alkalom, amikor a demokrácia fejlődésében jelentős szerepet játszó intézmény szóba hozza a Román Hírszerző Szolgálat és az igazságszolgáltatási hatóságok közti megállapodásokat.
Tudorel Toader igazságügyi miniszter is megszólalt a jelentést illetően. Elsőként azt tisztázta, hogy az általa vezetett tárca dolgozta ki a három igazságügyi törvényt módosító és a Velencei Bizottság véleményezését kérő tervezeteket, amelyeket bemutatott a parlamenti különbizottságnak, azonban később három parlamenti kezdeményezést fogadtak el az igazságügyi törvények módosítása során. Jelezte továbbá, hogy a minisztérium – amennyiben erre felkérik – kész hozzájárulni Romániának a Velencei Bizottsághoz intézett hivatalos válasza kidolgozásához, ami tudomása szerint az őszi végleges jelentés összeállítása előtt megtörténik. Toader arra is rámutatott, hogy az Európa Tanács testületének ajánlásait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A miniszter ugyanakkor röviden reagált a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége részéről érkezett véleményekre, kijelentve: a végleges jelentés, valamint a kötődő román álláspont megszületését megelőzően nem az ő feladata kommentálni a politikusok ez ügyben tett nyilatkozatait.
Ellenzéki értékelés, hatalmi kritika
Klaus Iohannis államfő még pénteken rendkívül aggasztónak minősítette a jelentést a román igazságszolgáltatás függetlenségére nézve, mivel „megerősíti a civil társadalom, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a bírák és ügyészek, valamint az államfő által megfogalmazott aggályokat”. Iohannis azt kérte a parlamenttől, hogy legyen tekintettel a megfogalmazott ajánlásokra. Eugen Nicolicea, a képviselőház jogi bizottságának szociáldemokrata elnöke szerint a jelentés egy olyan vázlat, amely ellentmond a testület korábbi, az igazságszolgáltatás függetlenségének európai standardjaira vonatkozó jelentésnek, illetve arculcsapás az ellenzéknek és az államfőnek, akik azt állították, hogy a törvényeket nem kell módosítani. Călin Popescu-Tăriceanu, az LDSZ elnöke, valamint a szenátus vezetője szerint a jelentés nem több, mint a bizottság politikai véleménye, jogilag pedig felületes és vékonyka. Az ellenzék ezzel szemben üdvözölte a bizottság megállapításait, amelyek megerősítik azt a meglátásukat, hogy a módosítások sértik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
