1920. július 19.Teleki Pál megalakítja első kormányát

2018. július 19., csütörtök, História

1920. július 19-én nevezte ki Horthy Miklós gróf Teleki Pál földrajztudóst Magyarország miniszterelnökévé, miután Simonyi-Semadam Sándor kormánya a trianoni békeszerződés aláírása nyomán elvesztette támogatottságát. Teleki a számos poszton „megörökölt” kormánytagokkal kilenc hónapig irányította az országot, első ciklusát a fehérterror letörésére irányuló törekvés, egy sikertelen gazdasági konszolidációs kísérlet és a numerus clausus megalkotása jellemezte.

Teleki Pál az egyik legnevesebb erdélyi arisztokrata család sarja. 1909-ben a budapesti Földrajzi Intézet, majd következő évben a Magyar Földrajzi Intézet első embere lett. Élete egyik fő művét – A földrajzi gondolat története című könyvet – az első világháború alatt, a balkáni és olasz fronton írta meg, munkája akkor fonódott össze végérvényesen a politikával, amikor 1918 őszétől – az igazságos határok megvonása érdekében – elkészítette a vörös térképet a párizsi békekonferencia számára.
A vörös térkép és kapcsolatai révén a gróf bekerült a magyar békedelegációba, bár eredményt ő sem tudott felmutatni a tárgyalások során. Miután a Simonyi-Semadam-kormány vállalta a békediktátum aláírásának ódiumát, a miniszterelnök kiírta magát a magyar politikai életből, ezért Horthynak új kormányfőt kellett kineveznie: választása Teleki Pálra esett, nemcsak hazai és nemzetközi elismertsége, hanem rokonszenvesnek ható nézeteit miatt is. A kormányzó Telekiben látta azt a politikust, aki alkalmas a keresztény-konzervatív rendszer konszolidálására, egyúttal pedig képes kitörni a diplomáciai elszigeteltségből, így a gróf 1920. július 19-én megalakíthatta első kormányát. (...)
Az új kabinetnek talpra kellett állítania a Trianon miatt traumát szenvedett magyar gazdaságot, emellett pedig gondoskodnia kellett arról, hogy a rendszer megszilárduljon, megszűnjenek a szélsőséges kilengések; elsősorban tehát a Prónay Pál vezette fehérterroristák különítményeit kellett felszámolnia. Az első programpont tekintetében az új kabinet felemás eredményeket könyvelhetett el: az 1920 augusztusában kinevezett Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter az 1920/XXXVI. törvénycikk révén korlátozott földreformot valósított meg, amely, bár kétmillió embert földhöz juttatott, lénye­gében érintetlenül hagyta a probléma kulcsát jelentő nagybirtokrendszert. 1920 decemberében ráadásul csúfosan megbukott a pénzügyi konszolidáció terén tett kísérlet.
A vörös terrorra válaszoló fehérterroristák megfékezése és a közbiztonság javítása terén Teleki már jobb eredményeket mutathatott fel, miután a Prónay-féle különítményeseket erőszakkal besoroztatta a Magyar Honvédségbe – minisz­terelnökségének talán egyik leghíresebb jelenete volt, amikor a Britannia Szállóban kiépített fehérterrorista főhadiszállást személyesen számolta fel.
Teleki Pál első kormányának munkájára ugyanakkor gyászos bélyeget ütött az 1920/XXV. törvénycikk, ismertebb nevén a numerus clausus, amely a magyarországi felsőoktatásban részt vevő hallgatók arányát a „népfajok” arányában szabta meg. Nyilvánvaló volt, hogy ez a törvény az egyetemen számarányához képest felülreprezentált zsidó értelmiség visszaszorítását célozta meg – ezért, bár a jogszabály szövegében nem szerepel konkrétan a zsidóság, sokan első zsidótörvényként értelmezik. A numerus clausus tehát a zsidó közösséget a Monarchia gyakorlatától eltérőn nem vallási, hanem nemzetiségi kategóriaként definiálta. Az első Teleki-kormány célja ezzel a törvénnyel a „magyar fajú” értelmiség számára akart kedvezni a diplomát igénylő pályákon, és ezzel együtt kiszolgálta a még mindig jelentős radikális tábor antiszemita igényeit. Ugyanakkor az is tény, hogy a kormányzat sem 1920-ban, sem később nem szerzett teljesen érvényt a törvény betűjének.
Bár Teleki első ciklusa sikereket és kudarcokat egy­aránt felmutatott, bukását végül nem teljesítménye, hanem IV. Károly első visszatérési kísérlete idején tanúsított gyanús viselkedése okozta. Amikor ugyanis IV. Károly (ur. 1916–1918) 1921. március 27-én váratlanul megjelent Szombathelyen – a kormányfő elmondása szerint véletlenül –, találkozott Teleki Pállal is. Már a találkozás is gyanút keltett, de még balszerencsésebb volt a gróf számára, hogy Károly végül előbb jutott el Budapestre Horthyhoz, mint a közvetíteni szándékozó miniszterelnök. Az eseményeket követően többen azzal vádolták Telekit, hogy a színfalak mögött valójában Károly visszatéréséhez asszisztált, így miután a király kísérlete kudarcot vallott, a kompromittált kormányfő is távozni kényszerült.
A gróf 1921. április 14-én lemondott tisztségéről és visszavonult a politikai életből, helyére pedig a Horthy-rendszer legsikeresebb politikusa, a konszolidációt eredményesen végrehajtó Bethlen István került. Teleki Pál ezután hosszú ideig tudományos és közéleti tevékenységet folytatott – megszervezte például a magyarországi cserkészmozgalmat –, és csak 1939 tavaszán tért vissza a hatalomba, amikor Európa és a világ már egy újabb világháború küszöbén állt.

Tarján M. Tamás (Rubiconline)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 758
szavazógép
2018-07-18: Jegyzet - :

Lezárt utak Katrosában (Szóvá tesszük)

Tizenhat napja zúdult le az ár a Katrosa völgyén. Kár firtatni, hogy a Kászon felső folyásán végrehajtott patakmeder-mélyítés-szélesítés-kövezés mennyire befolyásolta azt, ahogy a megáradt patak visszahódította valamikori medrét a Katrosában. Ezeket a dolgokat messziről irányítják. Az alföldön jobban tudják, hogy mi a jó nekünk itt, a hegyek között.
2018-07-19: História - :

Az Erdélyi Magyar Hírügynökség jelentéseiből

Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája három dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában.