A válaszból kitűnik, hogy március 14., az új kormány megalakulása óta a német hatóságok öt exportengedélyt adtak ki a NATO-szövetséges Törökországba irányuló fegyverszállításokra 418 ezer euró értékben. Az év elejétől a jelenlegi kormány felállásáig még 34 ilyen engedélyt hagytak jóvá 9,7 millió euró értékben. Tavaly 138 esetben engedélyezték fegyverek exportját Törökországba 34,2 millió euróért, 2016-ban pedig még 83,9 millió euróért adtak el fegyvert Ankarának német fegyvergyártók. Szaúd-Arábiába a kormány megalakulása óta egyetlen esetben engedélyeztek fegyverexportot 28,5 ezer euróért. Az év első tíz hetében viszont még 161,8 millió euró értékben érkeztek német fegyverek az arab királyságba. Mindkét ország stratégiailag fontos, de problematikus partnere Németországnak – írja a ZDF.

A Törökországba irányuló fegyverexportot főleg azért éri bírálat, mert a két évvel ezelőtti törökországi puccskísérlet után rendkívül feszültté vált a német–török viszony, és amikor a török hadsereg bevonult Észak-Szíriába, hogy a kurd milicistákat kiszorítsa a határ térségéből, német gyártmányú Leopard harckocsikat is bevetettek.

Szaúd-Arábia a jemeni polgárháborúba avatkozott be 2015-ben, és a konfliktusnak rengeteg civil áldozata is van, ami miatt Berlin nyíltan is kritizálta Rijádot. Ez diplomáciai feszültséget okozott a két ország között. A német koalíciós pártok a kormányalakításkor meg is állapodtak abban, hogy nem szállítanak fegyvereket azoknak az országoknak, amelyek közvetlenül részt vesznek a jemeni konfliktusban. Nem nevezték meg az országokat, de a ZDF megjegyzi, hogy azóta az egyetlen szaú­di exportengedély mellett a Rijád vezette katonai koalícióban szintén részt vevő Jordánia is kapott német exportengedélyt, hogy fegyvereket vásároljon 150 ezer euróért. A szövetség másik hat tagjának nem adott el fegyvert Németország a kormányalakítás óta. A nyolctagú, a jemeni síita húszik ellen fellépő katonai szövetség tavaly még 1,3 milliárd euróért vásárolt német fegyvereket.