Mint utólag kiderült, a nyelvi kisebbség fogalmát kifogásolta, az elnöki indoklás szerint a törvény 61-es bekezdésének új változatában szerepel a nyelvi kisebbség fogalma, holott a szöveg elemzéséből világosan kiderül, hogy nemzeti kisebbségekről van szó, az államfő kéri, hogy a törvényhozói testület világosan határozza meg a nyelvi kisebbség fogalmát.

„Teljesen abszurdnak tartom, hogy a szász államfőnek gondjai vannak a nyelvi kisebbség fogalmával, és azt gondolom, ezzel a lépésével is csalódást okoz a magyar közösségnek, amely egyöntetűen támogatta őt megválasztásakor. Nehezen hihető, hogy egy erdélyi szász ne értené pontosan a nyelvi kisebbség fogalmát, hiszen maga is egy nyelvi kisebbséghez tartozik, és ez a cselekedete sajnos pontosan tükrözi azt a magatartást, amit elnöksége alatt végig tanúsított az erdélyi magyarsággal szemben: nemcsak hogy nem támogatta a magyar közösség jogainak bővítését, de akadályozta azt” – fogalmazott Benkő Erika.

A tanügyi törvény módosítását a tavaszi parlamenti ciklus utolsó napjaiban szavazták meg, és elsősorban a szórványban, illetve az az elnéptelenedő, kis létszámú falvakban élők számára hordozott előnyöket, lehetővé tette volna, hogy az oktatási minisztérium szakosztályainak belegyezésével a nemzeti és nyelvi kisebbségek esetében a minimális létszám alatt is osztályokat alakítsanak.

Ugyanakkor Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor a Krónikának azt is elmondta, hogy a nyelvi kisebbség fogalmát a román politikusok egyetértésével foglalták bele éppen azért, hogy érvényes lehessen azokra a románokra is, akik a magyar többségű településeken élnek (például Székelyföldön vagy a Partiumban), és sok esetben a szórványmagyarsághoz hasonló gondokkal szembesülnek.