Lelkészi áldással és a házigazdák, szervezők köszöntőivel, a megszokott módon zajlott a hivatalos megnyitó, egyfajta beharangozójaként a várható legfontosabb témáknak. Albert Tibor helyi polgármester ismét felhívta a figyelmet a medvék közelsége miatti óvatosságra, Popa Ilona főszervező pedig arra, hogy 25 sátorban több száz program várja az érdeklődőket, 230-an munkálkodnak azon, hogy minden zökkenőmentes legyen.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a tábor egyik alapítója rámutatott, hogy az idei Tusványos az évfordulók jegyében zajlik, 450 éves a vallásszabadság, több állam ünnepli fennállásának centenáriumát. Elmondta, neki mégis egy másik évforduló, 1988 júliusa jutott eszébe, amikor Budapesten több mint 120 ezren gyűltek össze, hogy a Romániában tervezett falurombolás ellen tiltakozzanak. Meglátása szerint 1956 után ez volt az a pillanat, amikor a rombolás és építés történelmi erőinek harcában megfordult az erőviszony, és elindulhatott a fordulat. Kitért arra, hogy a magyar kormány folytatja a nemzetépítést, „össze fog nőni, ami összetartozik” – mondotta

Hiányérzetét is megemlítette, 29 évvel ezelőtt a bálványosi szabadegyetem a magyar-román párbeszéd fóruma volt, ez mára semmivé lett, sok hamis propaganda vezetett az elidegenedéshez és a román meghívottak jelenléte, rangja fokmérője is volt a két ország kapcsolatának.

Most néhányan visszatértek, és talán lesz lehetőség az elkövetkező évek programjait, feladatait megbeszélni. „Sok közös cél segíthet a vitás kérdések megoldásában” – hangsúlyozta, és részletekbe is bocsátkozott: Romániának a közép-európai államokhoz kellene csatlakoznia, érdekei ide sorolják. Európa problémája nemzeti sorskérdéssé válik, foglalkozni kell vele, az unió válságára csak részleges megoldás született, és a helyes út megtalálásában nagy szerepe lehet a jövő évi román elnökségnek. Szlovákia példája is igazolja, ha támogatják a közép-európai államok építkezési elképzeléseit, igazán eredményes lehetnek. „Olyan alternatívát kínálunk Európának, amely fenntarthatóságot jelent, meggyőződésünk, hogy a hagyományos értékekre kell alapozni ezt az építkezést” – vázolta a közép-európai projektet. Kiemelte, ha megértjük, hogy egy nemzetnek őriznie kell hagyományos értékeit, a szabadságát. Ez összeköthet, és nem elválaszt bennünket, kisimítja az ellentéteket, amint a jobb történelmi pillanatokban ez már beigazolódott a román és a magyar nemzet esetében is.

Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár Rákóczi máig érvényes szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk.” Hangsúlyozta, a magyar nemzet közjogi értelemben vett egyesítése befejeződött.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, a bálványosi folyamat másik alapítója, a Tusványossal kapcsolatos állandó dolgokra, témákra hívta fel a figyelmet: állandó Orbán Viktor miniszterelnök jelenléte is, és immár az is, hogy ilyenkor néhány óráig az egész világ Tusnáfürdőre, az itt elhangzottakra figyel. Nem változik az sem, hogy Tusványos nemzetpolitikai fórum és találkozóhely, hogy megfogalmaz olyan gondolatokat, ötleteket, amelyek elhangzásukkor eretneknek tűnnek, de idővel valóssággá válnak (például a külhoni magyar állampolgárság).

A szabadegyetem mindig napirendjére tűzi sajátos erdélyi gondjainkat, és ez idén sincs másképp, állandó téma a román igazságszolgáltatás működése, politikai befolyásoltsága, amit ebben az évben a Beke–Szőcs koncepciós perrel is ki kellett egészíteni, visszatérő motívum a MOGYE ügye, a restitúció elakadása, és immár visszafordítása is, illetve az autonómia kérdése, amelyet az elmúlt egy esztendőben sem sikerült kimozdítani a holtpontról. Ezekről mind szó lesz a következő napokban – vázolta Totó T. Tibor, aki zárásként tartalmas, kikapcsolódásra is alkalmat teremtő időtöltést kívánt a résztvevőknek.