Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

Régi pedagógusok Salamon Sombori Sándor, akinek szolgálat volt a tanítás

2018. augusztus 1., szerda, Emlékezet

Édesapja, Salamon Sándor a háromszéki Réty községből került a Bihar megyei Barátkára mint vasúti tisztviselő. Felesége, az aradi származású polgárlány, Blausteiner Gizella itt adott életet 1920. október 14-én fiuknak, akit szintén Sándornak kereszteltek.

Apja a trianoni rendszerváltás után állástalan maradt, így költöztek Brassóba. Fiuk itt járt iskolába, majd a mai Áprily Lajos Főgimnázium elődjében, a Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett 1939-ben. Itt jelent meg az iskola lapjában, a Tábortűzben első írása is, egy karcolat A baksis címmel.

Felsőfokú tanulmányait az akkori kolozsvári Ferdinánd Egyetemen kezdte meg, és 1943-ban az I. Ferencz József Tudományegyetem bölcsész karán szerzett magyar–francia szakos oklevelet, majd egy évre rá középiskolai tanári képesítést.

Írói adottságaira már egyetemista korában felfigyeltek. 1941-ben jelent meg első nyomtatott műve A romániai magyar cserkészetről címmel. Másodéves egyetemista korában díjat nyert egy drámaíró-pályázaton G. G. jeligével.

Államvizsga-dolgozatának címe A románság képe a magyar irodalomban 1875-ig, a tanulmányt később a Hitel című folyóirat is közölte.

Pályafutását a kolozsvári Református Kollégiumban kezdte, ezt követően rövid ideig a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium helyettes tanára. 1945 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára.

Közben, 1944 szeptemberében nőül vette a rétyi születésű Bartha Klárát. Két gyermekük született: Anikó és András. Tragikus körülmények között elhunyt lányáról írta 1987-ben A föl-földobott kő című levélregényét. András fia ma nyugalmazott magyartanár, a Mikes Kelemen Főgimnázium nagyra becsült pedagógusa volt.

1945 és 1956 között (közben két év katonai szolgálat) a Mikóban tanított, ahol Kőrösi Csoma Sándor-önképzőkörébe olyan későbbi hírességek jártak, mint Domokos Géza, Veress Dániel, Beke György, Kónya Ádám és mások.

Két alkalommal is (1956–59, 1963–69) a sepsiszentgyörgyi színház irodalmi titkára volt. Közben tanított az építészeti szakiskolában, majd nyugdíjazásáig, 1969–82 között a mai Mikes Kelemen Líceum elődjében, ahová nyugdíjazása után is vissza­hívták óraadó tanárnak.

Diákjai imádták, óráin feszült csend volt, előadásaival lenyűgözte hallgatóságát. Elmondhatjuk, hogy nem középiskolás szinten tanított. Emlékszem, az osztályomban latint tanított (ami nem volt kedvelt tantárgy), de olyan általános műveltséget adott tanítványainak, hogy naponta várták a latinórát. Saját bevallása szerint: „a legszebb a tanítás, amit el tudok képzelni, az ifjúság és a nép nevelése”. Ezért is írtam a cikk címében, hogy szolgálat volt számára a tanítás, akár az írás.

Salamon Sándor nem csak nagyszerű tanár volt. Írt színművet, regényt, útinaplót, fordított románból (Liviu Rebreanu Ádám és Éva című művét, amely kéziratban maradt), lírai játékot. Korai művei közül említésre méltó az Árvíz (1948), A költő búcsúja (1954).

Legismertebb műve a több kiadást megért, Gábor Áronról írott regény, színpadi krónika, színmű. Ez utóbbi változatát 1969-ben a sepsiszentgyörgyi színház is bemutatta. Az első változatát, az egyfelvonásos történelmi jelenetet 1948-ban írta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc háromszéki ihletésű művében szereplő huszárezredes, Sombori Sándor nevét veszi fel írói álnévként. Rövid ideig, ritkán Arató Sándor álnév alatt is írt. 1950-től rendszeresen közölt a Korunkban, a Művelődésben, a Brassói Lapokban, az Előrében, a helyi lapban. A Székely Nemzeti Múzeum évköny­vében, az Alutában is jelentek meg írásai 1981-ben Thália szekerén címmel. 1990-ben Jókai Háromszéki lányok című elbeszéléséből ihletődött, amikor megírta az Uzoni lányok című népszínművet.

Terjedelmes lenne felsorolni gazdag írói munkásságát, mégis említésre méltó utolsó művei közül az 1995 és 1999 között megjelent háromkötetes regényes krónikája: a Zajló esztendők, A kolozsvári diák, Katedra és színpad. 1996-ban Rendületlenül címmel jelenetsort írt Márton Áron életéről. 2000-ben regényes útinaaplója jelent meg Bolyongás Európában címmel.

Szépirodalmi, irodalomtörténeti és fordítói munkásságáért 1970-ben a Román Írószövetség tagjává választották, 1996-ban a Romániai Magyar Pedagógusszövetség életműdíjjal tüntette ki.

Salamon Sándort, aki városunkat önzetlenül szolgálta, 1998-ban megérdemelten Pro Urbe-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságához hozzátartozik a kétkötetes Rétyi tájszótár megszerkesztése is.
Amikor 1991-ben Nagy Attila kezdeményezésére megalakult a Jádzó Társaság, lelkes támogatója, majd haláláig tiszteletbeli elnöke lett.

2002. június 20-án hunyt el a kiváló tanár, a sokoldalú író, irodalomtörténész, a világjáró, aki Kónya Ádám szerint „szavaival varázsolt” óráin és a civil életben egyaránt. A rétyi temető jeles halottja.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint ki nyeri meg az idei elnökválasztást?









eredmények
szavazatok száma 759
szavazógép
2018-08-01: Emlékezet - :

Legendává vált történetek (Préda Barna második könyve Zalánpatakról )

Ha nagyon akarja az ember, akkor sem talál érdekesebb falut Zalánpataknál a környéken. Sőt, lehet, még az egész világon sem. Ezt nem csupán maguk a helybeliek tartják így, de ezt mondják róla az elszármazottak, az ő gyerekeik és unokáik, s tudjuk, mostanság igen felkapott lett ez a kicsi település egészen magas körökben is.
2018-08-01: Pénz, piac, vállalkozás - Demeter Virág Katalin:

Mit hozott a Holzindustrie Schweighofer Székelyföldnek? (Tusványos)

Erdőgazdálkodásról és a Holzindustrie Schweighofer (HS) székelyföldi jelenlétének, tevékenységének hatásairól, következményéről esett szó az idei Tusványos zárónapján, az Erdély Café Értéksátorban főként fiatalok voltak kíváncsiak egy háromszéki szakember, illetve egy önkormányzati képviselő és pedagógus meglátásaira.  Az erdőtulajdonosok helyzete és a jogszabályi visszásságok mellett főként azt hangsúlyozták, mennyire fontos, hogy környezetünk megóvása érdekében még idejében „behúzzuk a féket”, s ehhez nem a természetet, sokkal inkább saját viselkedésmintáinkat kell megváltoztatnunk. Kiderült az is, Székelyföld tízéves „lépéshátrányban volt”, hiszen az osztrák befektető már évekkel azelőtt készült a romániai erdőkitermelésre, mielőtt a térségben élők hallhattak volna fűrészüzemeiről.