Demeter J. Ildikó
Egyetlen nap alatt, július 30-án három olyan esemény történt, ami úgy harminc évvel veti vissza Romániát, a legsötétebb diktatúra idejébe.
Az első inkább színes, pikáns kis hírnek tűnik: egy trágár szövegű rendszámtábla ellen teljes gőzzel felvonult a rendőrség, és tulajdonosát nem csupán a táblák, illetve a hajtási jogosítvány elkobzásával bünteti, hanem börtönnel is fenyegeti. Egy illetlen szóért ez erős túlzás, csakhogy a sértés címzettje az egykori sérthetetlen Román Kommunista Párt utódja, a Szociáldemokrata Párt, amely nem híve, csak elszenvedője a véleményszabadságnak. Bizonyos mértékig. És amikor a vezér megálljt parancsol, a politikailag azóta is alárendelt rendőrség nem kapkod az emberi jogok kiáltványa után, hanem törvénykövetést mímelve két hét alatt nagy nehezen kiás egy régi szabályt, amely szerint a rendszámtáblán számoknak is lenniük kell. Látszatnak megteszi, hiszen úgyis mindenki tudja, miről van szó: arról, hogy aki bírálni mer, azt orrba, sőt, lehetőleg láncra verik.
És még tapsolnia is kell hozzá. Pártunk és kormányunk Hargita megyei helytartója, Jean-Adrian Andrei prefektus ugyanis kötelezővé teszi az állami ünnepeken való jelenlétet az intézményvezetőknek, és írásbeli magyarázatot kér a hiányzóktól. Miért nem mindjárt orvosi igazolást? És hány alkalmazottját vigye magával az igazgató? A fehér inget már a június 9-ei nagygyűlésen előírták, piros rózsát is kell tűzni? Nem magyaráznak ártó szándékot a tüskéibe? A tábla milyen szövegű legyen az augusztus 23-a helyett bevezetett parádékon? Jó lesz az Éljen Dragnea elvtárs, a nép hőn szeretett fia!?
De most már az Éljen Iohannis! feliratokat is kezdhetik gyártani azok, akik a Ceauşescu-korszakot sírják vissza. Európai értékrendjét fennen hangoztató államelnökünk ugyanis alkotmányossági óvást emelt egy olyan törvénytervezet ellen, amely egy uniós kisebbségvédelmi keretegyezményből átvett rendelkezéssel megtiltaná a közigazgatási egységek etnikai összetételének felülről irányított módosítását. Nagyapáink korában a közösség beleegyezése nélkül nem lehetett beköltözni egy szász településre, e szászok egyik utolsó képviselője pedig épp az önrendelkezésre hivatkozva adna szabadságot a kisebbségi arányok – például Székelyföld feldarabolásával elérhető – feloldásához. És hogy félre ne értsük, tegnap szinte minden kisebbségi jogot megtámadott.
Ezek után már csak üres hőzöngés, hogy Traian Băsescu – aki Iohannishoz hasonlóan a magyarok szavazatainak is köszönheti, hogy államelnök lett és az is maradt – a székely zászlók miatt is eljárást indítana. Le van maradva, kapitány úr, már sok szimbólumpert elvesztettünk ebben az eredeti román demokráciában.
A diktatúrák egyébként ritkán kezdőnek a rendszer megváltozására vonatkozó bejelentéssel. Általában arról értesítenek bennünket, polgárokat, hogy nemzeti értékeinket, népi demokráciánkat és hasonlókat védenek a hatalmon levők. Aztán arra ébredünk, hogy a viccekért, versekért is bezárják azt, aki nem menetel velük.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.