Ötödik alkalommal gyűltek össze a Bardócz, Bardocz, Bardóczi családok és leszármazottjaik közösen ünnepelni, emlékezni, a rokoni kapcsolatokat erősebbre fűzni és a családfákon keresztül új rokonságokat felfedezni tegnap Kézdivásárhelyen. Futásfalva, Nagybacon, Sepsiszentgyörgy, Csíksomlyó után Kézdivásárhely volt a világtalálkozó helyszíne, ahol négy országból – Romániából, Magyarországról, Németországból és Svájcból – több mint kétszázötvenen jelentek meg. A székelyföldi települések Bardoczai is szép számban voltak jelen.
Tegnap reggel a főtéri református templom előtti térre várták a világtalálkozó résztvevőit, akiket az esemény főszervezői, Beke Ernő és felesége, Lenke fogadtak. Nyilvántartásba vették a családokat, kiosztották az emléklapokat és a kitűzőket. Ugyanakkor a vendéglátó házaspár megbízottjai kürtőskaláccsal és ásványvízzel kínálták a résztvevőket.
Háromnegyed tizenegykor a világtalálkozó résztvevői – élükön a Bardocz család címeres zászlóival – a református templomba vonultak, ahol főszervezőként Beke Ernő köszöntötte a nagyszámú rokonságot, majd a magyarországi Bardocz István Kárpáti Piroska Üzenet Erdélyből című versét szavalta el. Az ökumenikus istentiszteletet Beder Imre tiszteletes tartotta, közreműködött Kerekes László, a Boldog Özséb római katolikus templom plébánosa és Börzsönyi Erzsébet pesterzsébeti református lelkipásztor.
Az istentiszteletet követően a találkozó résztvevői a református temetőbe vonultak, ahol körbeállták az ötödik világtalálkozó emlékére állított kopjafát, Bodó Csaba berecki fafaragó alkotását. A kopjafa előtt elsőként Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd a nagybaconi Bardocz Tünde a Bardóczok bővített történetét ismertette. A kopjafát a futásfalvi özv. Balázsné Bardocz Katalin, a világtalálkozó ötletgazdája és Beke Ernő leplezte le. Az emlékjelt Beder Imre és Börzsönyi Erzsébet református lelkészek áldották meg. Beke Ernő a kopjafa gondnokának a kézdivásárhelyi Bardocz Csabát és a feketehalmi börtönben sínylődő Beke István Attilát nevezte ki. Ambrus Brigitta, a futásfalvi néhai Bardocz Mózes leszármazottja Wass Albert A gyökér megmarad című versét szavalta el, majd Gyulai István Örökségünk című dalát a hatolykai Bardocz fivérek, Balázs és Szabolcs adták elő.
Füstgyertyákat gyújtottak a koszorúzás idje alatt
A koszorúzás ideje alatt piros-fehér-zöld, illetve aranyszínű füstgyertyákat gyújtottak meg, majd az elhunyt Bardoczokra egyperces néma csenddel emlékeztek. A temetőbeli ünnepség a Bardoczok himnuszának közös eléneklésével ért véget. A himnuszt a Bonyhádon élő Bardocz István zenésítette meg, és ő dolgozta át a Beke Ernő által írt alapszöveget is.
Az ünneplők a temetőből a Vadrózsák vendéglőbe vonultak át, ahol a közös ebéd elfogyasztása után a Bardóczok rokoni kapcsolatainak kiterített, tizenhat méter hosszú tekercsét tanulmányozták, egészítették ki újabb adatokkal, akárcsak a nagybaconi családfát, amelyet Bardocz Tünde hozott el ez alkalomra. Az ünnepség végén Beke Ernő bejelentette: a Bardócz, Bardocz, Bardoczi családok és leszármazottjaik hatodik világtalálkozójának helyszíne ismét Futásfalva lesz jövő esztendő augusztusának első vasárnapján.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
