A tervezet szerint a pénzügyminisztérium csaknem 1,8 milliárd lejjel kap többet, amelyből többek között befizeti az ország európai uniós hozzájárulását (765,5 millió lej), visszafizeti az üzemanyag utáni pótlólagos illetéket (240 millió lej), és fedezi a család meghatározásáról szóló népszavazás költségeit (200 millió lej).

A belügyminisztérium 366,3 millió lejt kap egyebek mellett személyzeti költségre (100 millió lej), a katonai nyugdíjak kifizetésére (100 millió lej) és a felszerelés modernizálására (150 millió lej). Az egészségügyi minisztérium 333,6 millió lejt kap pluszban egyebek mellett inkubátorok és újszülöttek hallásvizsgálatára szolgáló berendezések beszerzésére és külföldi projektek finanszírozására.

Az oktatási minisztérium 178,1 millió lejt, a közlekedési minisztérium 170,5 millió lejt, a távközlési minisztérium 206,9 millió lejt, az európai alapok minisztériuma 119,2 millió lejt, a kormányfőtitkárság 147,8 millió lejt, az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság 99,5 millió lejt, a mezőgazdasági minisztérium 73,4 millió lejt kap pluszban.

Az országos egységes egészségbiztosítási alap költségvetését 557,5 millió lejjel bővítették, elsősorban az egészségügyi dolgozók bérének biztosításáért, a társadalombiztosítási alapba pedig 852,1 millió lejt utaltak a nyugdíjak kifizetésére.

A következő intézmények költségvetését csökkentették: Román Hírszerző Szolgálat (-113 millió lej), kutatási minisztérium (-122,1 millió lej), energetikai minisztérium (-45,7 millió lej), fejlesztési minisztérium (-44,2 millió lej), külügyminisztérium (-35,1 millió lej), kormányőrség (-22,7 millió lej), turisztikai minisztérium (-17,3 millió lej), környezetvédelmi minisztérium (-17 millió lej), külügyi hírszerző szolgálat (-16,5 millió lej), különleges telekommunikációs szolgálat (-16,2 millió lej), gazdasági minisztérium (-15 millió lej), államelnöki hivatal (-11 millió lej).

A helyi költségvetések kiegészítésére visszautaltak az áfabevételekből 1,126 milliárd lejt. A költségvetés-kiegészítést egy növekvő, 945 milliárd lejes nemzeti össztermékre (GDP) számolták, a mostani 907,9 milliárd lej helyett. A számítások szerint a bevételek 5,99 milliárd lejjel nőnek, és elérik 293,9 milliárd lejt (a GDP 31,1 százalékát), a kiadások pedig 7,09 milliárd lejjel lesznek nagyobbak, és elérik a 321,9 milliárd lejt (a GDP 34,1 százalékát). A kiadások fejezetben 5,1 milliárdos tételt okoz a személyzeti kiadások növekedése, amely így 86,26 milliárd lejre emelkedik, ugyanakkor 1,68 milliárd lejjel, 37,7 milliárd lejre csökkennek a beruházások. A GDP arányos költségvetési hiány 2,97 százalékon marad.

Mădălina Dobrovolschi, az államelnöki hivatal szóvivője (fotó) tegnap sajtónyilatkozatban bírálta a küszöbön álló költségvetés-kiigazítást, amely számításaik szerint csaknem húsz százalékkal csökkentené az elnöki hivatal költségvetését, ugyanakkor a külügyminisztériumtól, valamint a titkosszolgálatoktól is forrásokat vonna el.

Kifejtette, miután a kormánytöbbség a törvényhozásban is rendre az elnöki hatáskör megcsonkítását próbálja elérni, most a költségvetési szabotázs eszközével akarja meggátolni az elnököt az ország képviseletére vonatkozó alkotmányos feladata teljesítésében. Ilyen mértékű költségvetési elvonás esetén az elnöki hivatal nem fogja tudni vendégül látni szeptemberben a Három Tenger Kezdeményezés államfői értekezletét, a kezdeményezés első üzleti fórumát, illetve nem lesz képes megfelelő módon felkészülni arra, hogy 2019 első felében Románia látja el az Európai Unió soros elnökségét – figyelmeztetett a szóvivő. Hozzátette, az elnök szerint a kormány feladata a költségvetési politika meghatározása, de nem léphet fel önkényesen, nincs joga politikai megfontolások alapján ellehetetleníteni más állami intézmények tevékenységét.