Működik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tulajdonában levő naperőmű, mégsem tud annyit megtakarítani a villanyszámlákon a város, mint amennyit tervezett, és ennek nem műszaki vagy időjáráshoz kötött, hanem bürokratikus okai vannak. Pontosabban a kusza törvénykezés.
A polgármesteri hivatal az utcai közvilágítást, az iskolák, művelődési intézmények, a városháza és a kertészet áramfogyasztását fizeti, és bár a szükséges villamos energia mintegy negyven százalékát kitermeli az előpataki úton felépített napelempark, a számlák nem ezzel arányosan, hanem jóval kisebb mértékben csökkentek – tudtuk meg Tóth-Birtan Csaba alpolgármestertől. Számokkal is szolgált: tíz hónap alatt (2017 augusztusától 2018 májusáig) 1859 megawattot termelt a fotovoltaikus telep, természetesen nem egyenletesen, hanem a napsütéstől függően: például tavaly decemberben 34 megawattot, idén májusban pedig 385-öt. Az önkormányzati létesítmények 2016-ban 5512 megawattot fogyasztottak el, de azóta ez csökkent, mert több helyen is energiatakarékos égőket szereltek fel, és mivel ezt az irányt tartják, a jövőben várhatóan nő a zöld energia aránya a megyeszékhelyen.
Gond nem is ezzel van, hanem a felhasználás szabályozásával: miután a 2009-ben megpályázott, 2016-ban elkészült naperőművet az országszinten megoldatlan formaságok miatt csak több mint egyéves késéssel sikerült beindítani, a közben módosított törvényi keret következtében a megtakarítás jóval alacsonyabb a vártnál. A megújuló forrásokból megtermelt energiát ugyanis csak helyben lehet elhasználni, mivel pedig Sepsiszentgyörgy nem az előpataki úton fekszik, alapáron be kell adnia az egészet egy központi rendszerbe, ahonnan háromszoros áron kapja vissza: azaz beveszik az áramot nagyjából 150 lejért megawattonként, amit pedig később kiszámláznak, azért 450 lejt kell fizetni megawattonként.
A szomorú az, hogy a puszta áramra ráterhelt költségek között zöldilleték is szerepel, amitt még arra a zöldenergiára is ki kell fizetni, amelyet a napelempark előállít.
Ezek után halvány vigasz, hogy a derítőállomás jobb helyzetben van, mert a helyben megtermelt biogázból teljes egészében fedezni tudja energiaszükségletét – pedig ott nagy kapacitású gépi berendezések működnek egyfolytában –, és csak a fölösleget adja be a hálózatba.
A jelenlegi helyzetet Antal Árpád polgármester is fonáknak tartja. Elmondása szerint annak idején, amikor a naperőművet megpályázták (a modern, környezetbarát telep túlnyomórészt európai uniós pénzből épült), még úgy indultak, hogy a megtermelt energiát közvetlenül felhasználhatják, és ezzel arányos költségcsökkenésre is számítottak, menet közben azonban megváltoztak a szabályok, és most egyharmados áron veszik át a várostól a zöld áramot. Már önmagában az is felháborító, hogy a villanyszámla kétharmadát különféle illetékek teszik ki – jelentette ki az elöljáró, aki azonban bízik abban, hogy jobbra fordulnak a dolgok (rosszabbra már nemigen tudnak), és igazságosabb megoldás születik a napenergia felhasználására.
Románia egyik EU-s vállalása, hogy 2020-ig az általa felhasznált energia 24 százalékát megújuló forrásokból állítja elő. Ezt a célt azonban állítólag már 2014-ben elérte, így most nem ösztönzi a zöldenergia termelését, noha ez a környezetszennyezés csökkentése miatt is fontos lenne.
