Szent István napján Szentkirályban

2018. augusztus 21., kedd, Riport
Méltán büszke múltjára az a sepsiszéki kisközösség, amely ezer esztendeje nemzedékről nemzedékre meg tudta őrizni településének történelmi nevét. Emberpróbáló rendszerváltó idők peregtek le a történelem rokkáján Háromszék alvidékén is, de Sepsiszentkirály istenhívő népe templomot tudott építeni a falu feletti hegyoromra, sok száz kilométerre Pannonhalmától és Pusztaszertől, és azt meg tudta őrizni, fenntartotta, restauráltatta. Ez nem kevés, érezte is mindenki, aki szombaton kápolnabúcsún, vasárnap pedig hívó harangok szavára ökumenikus istentiszteleten emlékezett a település nagy névadójára.
  • Megkoszorúzták Szent István szobrát. A szerző felvétele
    Megkoszorúzták Szent István szobrát. A szerző felvétele
Történelmi lapozgató
A Szentkirályi-patak völgyében húzódik meg a falu, Sepsiszentgyörgy déli szomszédja. Távolról szemlélve elsőként a hegylábi dombon emelkedő, hófehér, jelenleg unitárius temploma tűnik fel. Ez Sepsiszentkirály legrégebbi épített öröksége. „Egy Szent István idejében itt már álló plébániatemplomra épült rá” – írja az egyháztörténet. A XV. században gótikus arculatot kapott. Sekrestyeajtaját és szentségtartó fülkéjét nem olyan rég tárták fel. Kör alakú százados kőfalak övezik, s ebből emelkedik ki messziről is fehérlő harangtornya. Kis harangját vérzivataros időkben öntötték abban a sepsiszentgyörgyi műhelyben, ahol később a harangokból ágyúk születtek. A várfal külső előterében ősi temetőkert található, régiek hamvai pihennek itt, a szabadságharcos hősök kőből faragott sírkövei – Kiss Áron (1823–1875) honvéd főhadnagyé és Sükösd János (1828–1915) honvéd hadnagyé – még figyelmeztető jelként állnak. Itt ébresztgeti a maiakat a Vidák családi sírboltja is, amelyben az őrnagy Vida Dániel (1816–1875), Fogaras várparancsnokának haló porai nyugszanak, ő volt az 1848–49-es szabadságharc fogarasi harcainak hőse.
A település központjában a református templom emelkedik. Mai alakját 1879-ben kapta. Kis harangja műkincs értékű, az 1702-ben épült régi templomból hozták az újba.
S mert az új kálvinista templom a település szívében áll, itt kapott helyet Sepsiszentkirály névadójának mellszobra is a Kárpát-medencei Szent Király Szövetség ajándékaként.
A szombati harangszóra népes tömeg gyűlt egybe a Szent István nevére felszentelt kis katolikus kápolna udvarán búcsús szentmisére.
– Lélekszámunk alig éri el jelenleg a félszázat – tájékoztatott kérésünkre Német Zoltán, a kisközösség gondnoka. – A régi időkben egy magánházban tartották a miséket papjaink – mondta, és sorolta a neveket: Albert Imre, Tóth Gábor, László András, Egyed Gábor és a szentkirályiakat 15 éve pásztoroló Kacsó Sándor. – 1990-ben vásároltunk a püspökség és a hívek támogatásával egy régi faházat, amelyet átalakíttattunk kápolnává. 1999-ben haranglábat állíttattunk melléje. 2004-ben teljesen tataroztuk. Még abban az évben október 3-án Tamás József püspök áldotta meg és szentelte fel.
A gyertyák fényében és a virágokba öltözött kis kápolna oltárán Kovács Károly sepsiszentgyörgyi káplán beszélt az ünnep fontosságáról. Mint minden évben Háromszék-szerte, most is elhangzott Szent István király üzenete a magyaroknak és minden nemzetnek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát, mert a kölcsönös tisztelet a nemzeteket egymáshoz közelíti. A búcsún tiszteletét tette és a jelenlevőkhöz szólt Bustya János, Sepsiszentkirály református lelkipásztora. A búcsú agapéval zárult.
 
Albert Levente felvétele
 
Az ökumené szellemében
Az utóbbi másfél évtizedben az ökumené szelleme átalakította a felekezetek nézőpontját egymásról, különösen látványos módon a magyar egyházak között, és elsősorban Erdélyben. Ez a folyamat már régebbi dacolás volt a román nacionalista diktatúrával, ellenkezés a magyarságot és a magyarság felekezeteit eltüntetni akaró parancsuralommal. Felekezeteink megőrizték sajátos jellegüket, értékrendjüket, híveik azonban együtt léptek fel az ateista támadásokkal szemben, támogatást vártak és kaptak is egymástól.
Vasárnap ökumenikus istentisztelet során a református templomban ünnepelte Sepsiszentkirály lakossága az államalapítás évfordulóját, és emlékezett a falunak nevet adó Szent István királyra (az eseményről részletesen beszámoltunk tegnapi lapszámunkban).
Sepsiszentkirályban egyébként roppant sajátosan alakul a közművelődés. A falu felújított-rendezett kultúrotthonába beköltözött a kultúra. Nincs fizetett és hivatalos kultúrfelelős, nem kötelezte senki a kultúrmunkát, nem kell senkinek jóváhagynia a műsorokat, de ott van a lelkes Mihály család, Mihály Pál és István Ildikó, akik ha tehetik és alkalom adódik, meghívnak egy-egy táncegyüttest, zenekart, koncertet, énekest, fellépő barátaikat, hogy mutassák be műsorukat Szentkirályban is. És lám: a falu népe veszi a lapot, s a meghirdetett alkalmakon pontos időben megtelnek a padok.
 
Példaértékű összefogás
− Ön képviseli a sepsiszentkirályi filiát a Kárpát-medencei Szent Király Szövetség találkozóin-rendezvényein. Így volt ez idén is augusztus vigíliáján a festői vidéken elterülő Kalotaszentkirályon. Milyen volt a találkozó? – kérdeztük Sándor Csaba mérnököt.
− Nemcsak állami ünnep augusztusban Szent István királyunk napja, zászlódísszel, beszédekkel, virágkoszorúkkal, de a magyarság egészének megindultsággal, büszkeséggel, szeretettel megtartott alkalom – mondotta. – Az államalapító király nevét viselő települések az egész Kárpát-medencében a nép érzéseit fejezik ki a szent uralkodó iránt. A kezdeményezés, hogy Szent István falvai a nagy nemzeti egységen belül alkossanak külön, szűkebb kört a falvak és városok ezrei meg ezrei között, két székely településről indult ki: Csíkszentkirályról és az udvarhelyszéki Székelyszentkirályról. A szövetséget 1997-ben alakították, Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulóján, és eddig több mint húsz Kárpát-medencei település csatlakozott hozzá. Jelenleg ezen települések mindegyike felváltva vendégül látja a többi képviseletét, amikor közösen emlékezünk a keresztény magyar állam születésnapjára, az alapító királyra, történelmünkre.
A Szent Király Szövetség azokat a településeket tömöríti, amelyek nevükben is őrzik a király emlékét.
Maradandó élmény számomra is, ha el tudok menni a találkozókra – folytatta Sándor Csaba. – Idén a 21 szövetségi tagból 19 volt jelen, 363 küldöttel. Felvidékről Virágkirályfa, Sajószentkirály és Királyfiakarcsa, Erdélyből a vendégfogadó Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály, Csíkszentkirály és mi, Sepsiszentkirály. A többi falu, település az anyaország területéről verbuválódott: a Veszprém környéki Bakonyszentkirály és Királyszentistván, a Zala megyei Kerkaszentkirály, a Somogy megyei Porrog- és Rinyaszentkirály, a Baranyában fekvő Szabadszentkirály, Szentistván és Szentistvánbaksa (Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből), a Bács-Kiskun megyei Szentkirály, Szentkirályszabadja a Balaton-felvidékről. Kalotaszentkirály, ahol idén találkoztunk, értekeztünk, barátkoztunk és ismerkedtünk, erősítettük a magyar összefogást, s ahol zsúfolásig telt a református templom, jellegzetes kalotaszegi falu, igen nagy múlttal. Lakói Mezőség széli magyarok. Temploma, amely ma református, a XIII. században épült, csodálatosak újabb keletű festett kazettái. Kiépült a falu infrastruktúrája, aszfaltos, gondozott utcái tele vannak virággal, amelyet a lakosság ültetett. Európai falunak nyilvánították, polgármestere Póka György. Itt is viszontláthattuk Szent István mellszobrát, Dienes Attila marosvásárhelyi születésű szobrászművész számunkra kedves és tetsző alkotását. A szövetségben közösen elhatároztuk, hogy minden esztendőben valahol, sorban, állítunk egy-egy maradandó emléket. Így történt, hogy ebben az évben pünkösd péntekén a Nyergestetőn állítottunk szép helyen emlékkopját, jövőben Szentistvánbaksa következik.
 
Ünnep után a hétköznapokról
Szentkirályt alig lehet látni, patak menti, völgyi település, akárcsak Árkos. „Minket a Fennvaló is jószágjövedelemből élőknek teremtett” – mondták az ünnepre összegyűlt helybeli gazdák. – Legelőkkel teli, kaszálókkal tarkított, szarvasmarháknak, juhoknak való térségben élünk, de az állattartás véghezvitele-gyakorlása már nem a régi, hanem csak az új módon kivitelezhető.” Felkerestük  szentkirályi otthonában Benkő Árpád Jenőt, a szakma kiváló ismerőjét és művelőjét, az Illyefalvi Szarvasmarha-tenyésztő Egyesület elnökét, hogy megkérdezhessük, sikerült-e végleg rendeznie a hármas település legelőterületein az év elején tervbe vett itatóhálózat kiépítését. Jó volt hallani a határozott feleletet: igen!
– Elkészült, működik. Tudni kell, hogy egyre keresettebb lesz ezután mifelénk a víz! Beszereztük a legelőkre szükséges több száz tonna mészport, egyharmadát el is szórtuk, a többi az őszre marad. Legelőtakarító gépet és mészporszórót vásároltunk, éppen itt, Szentkirályban kezdtük meg a munkát. Még egy többfunkciós traktort akarunk beszerezni.
Sepsiszentkirály tehetős állattenyésztői mindössze hárman vannak, de megértették, hogy kis létszámú állatállománnyal, gépi felszerelés nélkül aligha lehet előrelépni. Albert Jenő jelenleg 58 állat gondozását vállalta bennvalója területén, s miként elmondta, számára egyelőre csak terv és álom, hogy egy tágasabb tanyája, farmja lehessen.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 335
szavazógép
2018-08-21: Magazin - :

Harmincéves a Csík Zenekar

Folyamatosan koncertezik, ősszel felvidéki turnéra megy, decemberben pedig dupla budapesti fellépéssel ünnepel az idén harmincéves Csík Zenekar.
2018-08-21: Gazdakör - :

Hírlugas

Jó lesz a kukoricatermés, de nem lehet értékesíteni
Az afrikai sertéspestis miatt veszélybe kerülhet a kukoricakivitel. A betegség terjedése miatt a romániai kukoricát felvásárló országok – mint például a jól szervezett sertéstenyésztéssel rendelkező Spanyolország – visszautasíthatják az idei termést, amellyel az afrikai sertéspestis vírusa is terjedhet – írja az agroinfo.ro.