TusványosFeltérképezett cigány történelem

2018. augusztus 25., szombat, História

Nemcsak magyarul, de világviszonylatban is egyedülálló művel, A cigányság történelmi atlaszával (*) ismerkedhettek meg az érdeklődők Tusványos forgatagában. A szerzővel, a negyven éve Londonban élő Bereznay András történésszel, kartográfussal Koreck Mária beszélgetett.

  • Vándorcigányok 1910: Adler Artúr fotó
    Vándorcigányok 1910: Adler Artúr fotó

Nem cigány származású, és még csak nem is cigányokkal foglalkozó történész – szögezte le rögtön az elején Bereznay András. Történelmi térképek szakembereként, témát keresve döbbent rá, hogy ilyen atlaszt a cigányságról még senki nem készített. A témában abszolút tudatlan volt, ezért nagyon alaposan utánajárt, és rájött, bármennyire tele van rejtélyekkel, nincs olyan gazdag irodalma, hogy kifürkészhetetlen lenne. Forráslistáján 150 cím szerepelt, ám ő is szembesült azzal, hogy a cigányság történetének leírása tulajdonképpen a plágiumról szól, így valójában néhány könyvben megtalálható a lényeg. Bereznay András szerint azért nem készült eddig történelmi atlasz a cigányságról, mert az ilyen jellegű művek általában nemzeti ihletettségűek, nekik azonban nem volt államuk, és nem köthetőek egy adott területhez. Ettől függetlenül az a tény, hogy különböző államokban éltek, ugyancsak meghatározza történelmüket, hisz alkalmazkodniuk kellett a törvényekhez, szokásokhoz. Voltak államok, amelyek üldözték, halállal fenyegették őket, például a ma demokratikusnak számító Hollandiából úgy eltüntették, hogy megnevezésükre is csak németből átvett szó létezik.

A cigányság történelmének atlasza 52 színes térképből áll, mindenik mellett egy-egy oldal kísérőszöveggel, amelyek az értelmezésben segítenek. Az első három térkép tulajdonképpen az „előjáték”, útnak indulásukat jeleníti meg. „Nem tudjuk pontosan, mikor, azt sem, hogy honnan, csak annyit ismerünk, hogy valahonnan Indiából indultak, és elértek Európába. Ez látható az első térképeken” – ismertette a szerző. Nagyon adathiányos ez az időszak, és mivel belemélyedt, rájött, abszurd viták folynak, többen könyvekben, hosszú tanulmányokban igyekeztek bizonyítani, hogy a cigányság nem is létezik. „Szerintem a cigány történelem pontosan ugyanolyan, mint a magyar vagy bármelyik másik. Fölösleges egy népet úgy nézni, hogy annak minden egyes ma élő tagja biológiailag is ugyanarról a helyről származik. Ez őrület, és egyetlen nép esetében sem alkalmazható, miért kellene akkor a cigányokra így tekinteni? Kétségtelen, hogy Indiából indult egy mag, ez ma már genetikailag is igazolható, de a nyelv is egyértelművé teszi. És az is vitathatatlan, hogy később eljutottak Konstantinápolyba, onnan pedig Európába” – mondta el Bereznay András.

Kitért arra is, atlaszát Angliában nem akarták kiadni, éppen arra hivatkozva, hogy a cigányság nem külön nép, hanem egy lesüllyedt társadalmi réteg, ebből adódó sajátos életformával, így nincs amiért térképeken megjeleníteni történelmüket.

Vándorlásuk során racionális tényezők mozgatták őket, vannak korok, amikor van válasz a miértre, akadnak azonban időszakok, amikor nincs. Különböző elméletek léteznek arra vonatkozóan is, hogy miért hagyták el Indiát, de pontos válasz erre sincs. Van, aki szerint a társadalmi elnyomás miatt, mások úgy vélik, katonai kaszt voltak, de rendkívül adatszegény időszakról lévén szó, nagyon kevés a bizonyosság. Bereznay András véleménye szerint vándorlásukban nagy szerepe volt a különböző országok területi változásainak, mozdultak a határok, és ők is mentek tovább. Például az dokumentált, hogy a XIX. század végén, Lengyelország felosztásakor az Oroszországba került cigányok tömegesen kerestek új hazát.

A következő 14 térkép európai terjedésüket mutatja be, ahogy a maguk szempontjából birtokba veszik Európát, utoljára a Krím félszigeten és Írországban jelennek meg. Ezeket követi hat olyan térkép, amely fogalmakról és nem eseményekről szól, például bemutatja katonáskodásukat, művészi képességeiket, és kiderül az is, hogy számos európai királyi udvar hívta meg zenélni a  többnyire magyar cigányokat. A maradék 20 térkép országonként ismerteti sorsukat, sok érdekességgel és meglepetéssel,  megtudhatjuk, hogy a  Szovjetunióban kezdetben jó dolguk volt, de aztán Sztálin alatt eldurvult a helyzetük, Svédországban a két világháború között igyekeztek sterilizálni őket, Svájcban elvették a gyermekeiket, hogy így emeljék fel a nyomorból.

Bereznay András elmondta, munkája során számos érdekes felfedezést tett, amelyek számára, a történész számára is újdonságok voltak. Például Nyugat-Európában zarándokként tűntek fel, történetük szerint a törökök kényszerítették hitük elhagyására, mohamedánná kellett válniuk, majd Zsigmond magyar király, miután belátták tévelygésüket, megbocsátott nekik, ismét kereszténnyé válhattak, de hét év penitenciára, zarándoklásra ítéltettek. Így zarándokként nagyon jól fogadták őket, de a hét év ötvenre bővült, s egyre kevésbé szerették az újra és újra megjelenő vándorokat, inkább fizettek nekik, csak be se menjenek városaikba. És szép lassan, az idők folyamán az ellenszenv utálattá, majd üldözéssé nőtte ki magát.

A másik, számára is meglepő szembesülés, hogy Európában egyedül a román államokban – Havasalföldön és Moldvában – voltak rabszolgák a cigányok, egészen 1855–56-ig. Egy elmélete is van, hogy miért volt ez így. A román történészek elkenték ezt a témát, a román  kontinuitás elmélete ugyanis nem engedett észszerű magyarázatot, Iorga azt írta, a tatárok hozták a cigányokat, azért voltak rabszolgák, de ez képtelenség, a cigánysággal is foglalkozó Achim szerint semmi rendkívüli nem volt ebben, mert Kelet-Európában mindenütt rabszolgák voltak, de ez nem igaz. Bereznay András szerint a magyarázat igen egyszerű: a román pásztornép volt a Balkánon, nem volt rétegzett a társadalmuk, nem voltak mesterembereik, észszerű feltenni, hogy fegyverekre, kovácsokra volt szükségük, a cigányokról pedig köztudott, hogy értettek ezekhez. A más mesterembereket védték államaik, a cigányokat azonban nem, így befogták őket, kényszerítették, hogy nekik dolgozzanak, rabszolgákká tették, és ez a hagyomány fennmaradt később is, amikor államokba szerveződtek a románok. Mint mondotta, nagyon szorgalmasan dokumentálta és térképre vitte mindazt, ami a cigány történelemből elérhető.

(*) Bereznay András: A cigányság történetének atlasza – Térképezett roma történelem. Gabriel Méry-RATIO Kiadó, 2018

Hozzászólások
Szavazás
Mely párt jelöltjeit támogatja a vasárnapi önkormányzati választáson?











eredmények
szavazatok száma 570
szavazógép
2018-08-25: Sport - :

Richie Porte csapatot vált (Kerékpározás )

A háromhetes országúti kerékpáros-körversenyeken rendre az esélyesek közé sorolt Richie Porte a Trek-Segafredo csapatában folytatja pályafutását a jövő évtől.
2018-08-25: Emlékezet - :

Illyés Elemér: Erdély változása 16. Utazás kitérőkkel (1968–1974)

Temesvár az egyetlen város Európában, ahol négy nyelven folynak a színházi előadások: magyarul, németül, románul és szerbül. Az iskolákban is négy nyelven tanítanak. És Temesvárt gyúltak ki először Európában az elektromos utcai lámpák. A bánáti magyarság nagy része itt él, de egész Bánát területén vannak magyarok.