Nem keresik a megoldástEllehetetlenített lapkihordás

Mint ismeretes, az új rendelkezések immár több mint egy éve arra kötelezik a vállalkozásokat, hogy a részmunkaidővel alkalmazott munkavállalók után a bruttó minimálbérnek megfelelő társadalom- és egészségbiztosítási járulékot fizessenek. A kormány azzal indokolta döntését, hogy a valamivel több, mint egymillió hazai részmunkaidős munkavállaló többsége tulajdonképpen teljes munkakört tölt be, ám a munkaadók kihasználják a helyzetet, hivatalosan rövidebb munkaidővel alkalmazzák, hogy kevesebb járulékot fizessenek a költségvetésbe. Magyarán az úgynevezett szürke munka kifehérítése a cél. Bár a rendelkezés csak azokra a személyekre vonatkozik, akiknek csupán egy, részmunkaidős munkahelyről származik a jövedelmük, illetve megnevez néhány kivételt is (diákok, fogyatékkal élők, inasok stb.), olyan munkaköröket is érint, amelyek eleve ilyen alkalmazást feltételeznek. Ilyen például az újságkézbesítők helyzete, akik – a megfelelő színvonalú szolgáltatás érdekében – a reggeli órákban kötelesek kézbesíteni a napi sajtót. Hatványozottan érvényes ez a falusi lapkihordók esetében, akik esetenként 20–30 újságot kézbesítenek naponta.

A kolozsvári székhelyű, 2004-ben megalapított Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, amelynek a Háromszéket kiadó és terjesztő cég is tagja, azért fordult hivatalos beadvánnyal az illetékesekhez – munkaügyi és pénzügyminisztérium –, hogy a kivételezettek körébe vonják be az eleve részmunkaidős munkaköröket is. A beadvány szerint ezek a kiadók saját terjesztőhálózatot működtetnek vagy lapterjesztő magánvállalatokkal működnek együtt, mindkét esetben a foglalkoztatottak száma eléri a néhány tucatot, de akár 150 személy is lehet. Az egyesület szerint egyetlen ilyen vállalkozás sem lesz képes fenntartani lapterjesztő hálózatát, ha a rendelkezések érvényben maradnak, s a lapterjesztő cégek csődbe mennek, ami a romániai magyar nyelvű írott sajtó eltűnéséhez vezethet, hiszen példányszámuk több mint 80 százalékát terjesztik előfizetéses alapon.

Konkrétan: két órával alkalmazott lapkihordó bruttó bére 475 lej, amiből a személyi levonások után 308 lej nettó bért vihet haza, a bérköltség azonban ennek több mint a kétszerese – 984 lej – az állam pedig összesen 676 lejt inkasszál.

A rendelkezés azért is nevezhető igaz­ságtalannak, mert a járulékot olyan bér után kell kifizetni, amelyet a munkavállaló nem valósít meg. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában tavaly az ügyben lezajlott egyeztetéskor az is elhangzott, hogy az állam tulajdonképpen meglopja azokat a cégeket, amelyek részmunkaidős munkakörben alkalmaznak munkavállalót.

Az intézkedésnek már érezhető a következménye, hiszen a rendkívüli kiadások miatt a Háromszéket kiadó vállalat például, amelynek közel harminc részmunkaidős lapkihordója van szerte a megyében, arra kényszerült, hogy a megnövekedett költségek bár egy részét (esetünkben két lejt előfizetőként) a vásárlókra hárítsa.

Ez azonban aligha pótolja a rendkívül megnövekedett költségeket.

Az ügyben Kulcsár-Terza József képviselő a munkaügyi, valamint a pénzügyminisztérium illetékeseihez írásos interpellációt is intézett. Előbbi mind a lapkiadók egyesületének, mind az interpellációra írt válaszában nem tartja illetékesnek magát az ügyben, míg utóbbi válasza, Eugen Orlando Teodorovici szakminiszter aláírásával – a napokban érkezett meg az egyesülethez. A július 31-én kelt, 748917-es számú átiratban, bár elöljáróban a miniszter leszögezi, hogy tudomást szerzett a jelzett problémáról, csupán a korábbi kormányrendeletekben hozott intézkedések koherenciáját sorjázza, a lapkihordók helyzetére vonatkozó kérdésre/kérésre nem válaszol, megoldást nem javasol – áll a lapkiadó egyesület tegnap nyilvánosságra hozott közleményében. A Balázs Bence elnök által jegyzett közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy „egyesületünk a kitérő választ nem tartja elfogadhatónak, ezért újabb beadvánnyal fordulunk az illetékesekhez”.