A dollárpiac néven is ismert kereskedelmi felületen 13 kijelölt parkolóhelyet számoltam össze. Azok a bódék, elárusítóházikók, amelyeket nem bontottak el vagy számoltak fel, a széleken maradtak, de nagyon úgy tűnik, hogy napjaik meg vannak számlálva. Feltűnő ugyanis az a gyorsaság, amivel a hajdani kicsi piac közepére helyezett parkoló elkészült, amikor minden más munkálat kínos lassúsággal halad a városban... A kivégzett diktátor helikopterleszállója jutott eszembe a néhai 1-es busztelep udvarán, ahol alulírott és hegesztő társai vágták össze felsőbb utasításra a félretett benzinmotoros kiskamionokat, hogy az alkatrészek elszállítása után tisztára seperjük és felmossuk a nagy vállalati udvart, és fehér mésszel kört rajzoljunk az égből leszálló népnyúzó gépének.
Mindenesetre szeretném tudni, hogy miért a kerítésen belül létesítettek egy szűkös gépkocsitárolót, és miért nem a vele szemben levő, tömbházak övezte, nagyobb, de gidres-gödrös, sáros területet alakították át modern, korszerű parkolónak, amikor az ott élők már sok éve ezen a helyen kénytelenek megállni az autóikkal?
Májusban már egyszer szót emeltem a Háromszékben a Szemerja negyedi piac védelmében. Akkor is, most is vádoltam és vádolok minden olyan városi elöljárót és döntéshozót, akinek köze volt és van lakónegyedünk piacának huncut módon való kikészítésében! Reméljük, hogy elégedetlenségünkkel nem kell Bukarestbe futnunk!