Árvíz után az Alvégen

2018. szeptember 11., kedd, Faluvilág
Vidékünkön, de országunkban is egymást követik a meglepetések. A kökösi nagy híd alatt annyira alacsony jelenleg a Feketeügy vízállása, hogy aki nem látta a bácsteleki áradást, el sem hiszi, ez a csendesen csörgedező felső-háromszéki folyó mekkora pusztításra képes. Az ár már messze jár, megtisztította a folyó medrét, de a Dunán sem segített, legalsó folyásán az is szigeteket épít apadása közben. Minket kökösi látogatásunk alkalmával az érdekelt, ami az ár után maradt.
  • Albert Levente felvételei
    Albert Levente felvételei
Volt összefogás
– A hazai bürokrácia és a pályázatok késedelme miatt ugyancsak felgyűlt a bácstelekiek  panaszáradata, és alaposan kipakoltak az árvíz idején odalátogató rangos beosztású személyiségeknek.
– Így volt, s egyfajta etnikai felhangja is volt ennek – mondta Sánta Gyula, Kökös község polgármestere. – Minket ugyan nem tehettek felelősökké az árvíz miatt, az azonban elhangzott, hogy a túlsúlyban magyar nemzetiségű községvezetés alaposan elhanyagolta az egész települést, rossz a bekötőútja, romladozik iskolájának épülete. Hogy mit tettünk, avagy mit akartunk megvalósítani Bácsteleken, azt a tizenegy tagú községi tanács négy bácsteleki román tagja is jól tudta, ismerte a tényállást. Mindig nehezményezték, hogy lassan halad Bácstelek modernizálása, de emiatt az adóknak is csak felét kellett fizetniük. Ennek az engedménynek azonban a jövő évtől véget vet a községi tanács. A hivatalos küldöttek megköszönték a kökösi vezetők információit, és javasolták, hogy a panaszosok tegyék szóvá azokat a megyevezetésnél. Nekünk tulajdonképpen az volt a sértő – folytatta a polgármester –, hogy az ár alkalmával számos kökösi polgár, az önkormányzat közalkalmazottjai, a tűzoltóság álladó jelleggel ott volt, hogy segítsen és mentse a még menthetőt, nem értékelték az összefogás erejét, panaszokkal szándékoztak felhívni magukra a figyelmet...
Ami a falu bekötőútját illeti, mi már évekkel ezelőtt aláírtuk a minisztériummal a finanszírozási szerződést, de arról már nem tehetünk, hogy a jellegzetesen hazai procedúra akár évekig is eltarthat, és annak előírásait be kell tartanunk. A vízügyesek javítják a gátakat, a megyei bizottság felmérte az árvízkárokat, velük volt mindig az önkormányzat képviselője. Kár, hogy nem hamarább, csak a napokban kapott zöld utat a Feketeügy védőgátján haladó bácsteleki bekötőút korszerűsítése. Beszereztünk minden engedélyt és jóváhagyást, a munkálatokat hamarosan megkezdi a sepsiszentgyörgyi Valdek Kft. A falu általános  iskolája alaposan leromlott épületének felújítására már több alkalommal pályáztunk, de nagyon kevés a tanuló, így sosem nyertük el a támogatást.
 
Újítják a bácsteleki iskolát
Nemcsak az évtizedek és az esőzések, hanem a gyakori árvizek is ártottak az iskola épületének. Olyannyira, hogy abban lehetetlen lett volna megkezdeni az új tanévet. Miként képünkön is látni lehet, alapos és gyors munkába kezdtek: javítják-újítják a cserépfedelet, tatarozzák a tanári szobát, a legszükségesebb osztálytermeket, új nyílászárókat szereltek.
 
A bácsteleki iskola
 
– Minden fontos dolgot elvégzünk, ami belefér abba a közel félmillió lejnyi támogatásba, amit a községvezetés kapott erre a célra – tájékoztatott a helyszínen Zsók József Háromszék-szerte közismert építész. – Meglepően jó az épület fából készült váza. Olyan tölgyfa oszlopok tartják, melyeket még a fát pusztító szú sem tudott megtámadni.
Ha késve is, de megfelelő körülmények között indulhat az idei iskolai év két összevont alsó és két összevont felső tagozatos osztállyal. A központi iskola új kandallókat vásárolt, a tűzifa egy részét is beszerezték. Van az épületben annyi hely, hogy működhetne benne a helybeli óvoda is. A szülők azonban nem akarják, hogy ide költözzön, az ortodox egyházközség és a gyerekek szülei közös erővel megfelelő osztálytermet alakítottak ki a kultúrotthon egyik szobájában, és ahhoz ragaszkodnak. Óvónőjük a helybeli lelkész felesége.
Készen állt az iskolai év megkezdésére a községközponti Gábor Áron Általános Iskola is két összevont alsós és két összevont felsős osztállyal. Kimeszelt és frissen feldíszített termekkel várták a tanulókat, a téli tüzelő is már helyben van. 
 
Új óvoda nyílik
A gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt egy óvónői állás, így egy nagy vegyes csoporttal kezdik az oktatást a vadonatúj és korszerű épületben. Már messziről halljuk, hogy nagy a készülődés, Hadnagy Zita óvónő a karbantartó és a takarító személyzettel szorgoskodott. Kissé megkéstek itt is a munkálatok – tudtuk meg: még nem érkezett meg az óvoda teljes bútorzata és a játékok, nemrég kerítették be az egység udvarát, s még hátra van az épület körüli terület rendezése. Az óvónő már tervezget: jövőben zöld óvodává alakulnak, gyógynövényes biokertet akar kialakítani az udvar egy részében. Az önkormányzat októbertől napközit is be szeretne indítani az épületben.
 
Új óvoda a községben
 
– Változtatni szeretnénk a községi napok rendszerén – jelezte Tăraș Silviu alpolgármester, s mint megtudtuk, az idei falunapot október 20-ra tervezik, műsorral-mulatsággal, amelyre meghívják Kökös testvértelepüléseit, a magyarországi Oroszfalut és Bucsát is.
 
Ivóvíz Kökösnek
– Szóljon a községközpont ivóvíz-hálózatának a helyzetéről.
– Végre megvalósulni látszik a kiépítés, melyet sok évvel ezelőtt kezdtünk el – folytattuk a párbeszédet a községvezetővel. – Elég hosszú ideig a pénzhiány volt az akadály, majd a kivitelező onyesti cég állt hosszasan a csőd szélén. Most már csak egy szűrőberendezést kell beszerelni, ez folyamatban van, és reményeink szerint lombhullás után megfelelő minőségű ivóvize lesz a községközpontnak a megyeközpont hálózatából. Vannak még olyan családok, akik nincsenek rákapcsolva a rendszerre, de azt az átadás után megoldjuk.
– Ezt követné majd a szennyvízhálózat?
– Igen. Arra a szerződést tavaly decemberben írtuk alá a minisztériummal, és a rendszer tervezése a vége felé közeledik. A tél folyamán beszerezzük a szükséges engedélyeket, hogy meg lehessen kezdeni majd a munkálatot. Az ülepítő Prázsmár területén lesz, ahová szabadeséssel jut majd el a  szennyvíz. Közös hálózatot terveztetünk Bácstelekkel, de a lakosság tiltakozott, kijelentették, hogy számukra fontosabb lenne a bekötőút modernizálása. Így a szennyvízcsatornát csak a hamarosan elkészülő aszfaltszőnyeg 5 éves garancia­idejének leteltével lehet majd lerakni.
– Az energiaellátás és a jó úthálózat is része a település infrastruktúrájának...
– A villanyhálózatot tavaly az Electrica állami költségvetésből – saját programjuk alapján – teljesen kicserélte, megszűntek az áramingadozások. Mi a közvilágítást alakítanánk át, kifizetődőbbé akarjuk tenni, kicseréljük a nagy fogyasztású égőket.
Több távlati elképzelése és terve van még a községvezetésnek, ezek közül a legfontosabb a mellékutcák korszerűsítése, hiszen az eddig elvégzett munkálatok alaposan igénybe vették nemcsak azok makadámburkolatát, hanem az ott lakók türelmét is.
 
Műemlékmentés
A nyáron folytatták a helybeli unitárius műemlék templom örökségmentését – jelezte kérésünkre Bartha Alpár lelkész. Rendelkezésünkre bocsátotta a tavaly elvégzett falkutatásokról szóló szakjelentést, egyikét azoknak a tanulmányoknak, amelyek nélkül nem lehet befejezni a tervezett restaurálást.
1954-ben tűzvész pusztította a templomot. Az egyházközség akkori lelkésze, néhai Mátyás György az eseményről, Kónya Ádám sepsiszentgyörgyi tanár pedig az épület helyreállításáról írt a Keresztény Magvetőben. Azóta eltelt több mint fél évszázad, és szükség mutatkozott az épületegyüttes teljes rehabilitációjára. Nem volt újság a szakemberek számára, hogy a templomfalak belső falfreskómaradványokat őriznek. A frissebben végzett falkutatás eredményeként már nagyobb felületen meg tudtuk pillantani a Szent László-legenda falképsorozatának részeit. A sejtett, sajnos megsértett László-legenda freskórészleteket Jánó Mihály művészettörténész is megtekintette – mondta a lelkész –, és kiderült, hogy a már feltárt falfestményen „a vár és a kivonulás két jelenete egészen különleges, és érdekes, hogy hasonló módon jelenik meg, mint a kilyéni unitárius templom falfestményén”. Örvendetes, hogy a kökösi templomnál a legjobb szakemberek dolgoznak, s a restaurálás egy részét a szintén szakértő és gyakorlott cég, a Hankó Dénes vezette MBS építőipari kft. végzi.
 
Restaurálnák azunitárius templomot
 
A lelkésztől az újabb munkálatok eredményei felől érdeklődtünk. Elmondta, hogy túl vannak már az épület régészeti kutatásán, amelynek meglepő eredményei vannak. Megtalálták a régi templom szentélyét, szentségtartó fülkéjét, folytonosságról tanúskodik egy sor feltárt sír a középkortól egészen a XIX. századig. – Pillanatnyilag szünetelnek a munkálatok – mondta a lelkész, a Teleki László Alapítvány beígért anyagi alapjaira várnak. Időközben Pál Csaba foglalkozik a szószék és a padok restaurálásával. Unitárius szokásainkhoz ragaszkodva szeptember 30-án, az őszi hálaadás ünnepén 15 órai kezdettel istentisztelet keretében megemlékeznek a vallásszabadság kikiáltásának 450. évfordulójáról, s ez alkalommal emlékművet is állítanak.
A kökösi református eklézsiában sem telt el hasznos lelki hozadék nélkül a nyár. – Sikeres vakációs bibliahetet zártunk –tájékoztatott Kovács Levente lelkipásztor. – A hét alatt minden nap félszáz gyerek vett részt szertartásainkon-rendezvényeinken, nélkülözhetetlen segítséget kaptunk a nőszövetség tagjaitól, az ikésektől és a helyi pedagógusoktól.
Munkás esztendőt zártak a kökösi ortodox egyházközségben is. Különleges  fémlemezzel fedték be a Szentháromságra felszentelt görögkeleti templomot és haranglábat, az eseményt ünnepi liturgiával zárták.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 335
szavazógép
2018-09-11: Magazin - :

Kondor László vietnami háborús fotói Kecskeméten

Vietnam ötven évvel később – válogatás egy haditudósító emlékeiből címmel Kondor László fekete-fehér képeiből nyílt kiállítás a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban. Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás koordinátora elmondta: egyrészt a vietnami háború ötvenedik évfordulója kapcsán döntöttek a válogatás bemutatása mellett, másrészt azért, mert ezzel hozzá szeretnének járulni a fotós életművének megismertetéséhez.
2018-09-11: Gazdakör - Bokor Gábor:

Csökkentették az állami támogatást

Csökkentették a tejelő szarvasmarhák teljesítménye hivatalos ellenőrzési költségeinek állami támogatását. Eddig a költségek 70 százalékát – hetvenlejes plafonig – fedezték állami költségvetésből, most a támogatás 63 százalék, 51 lejt fizet az állam. A változás a gazdák számára többletköltséget hozott, ezentúl havonta tíz lej az ellenőrzésben lévő szarvasmarháik után fizetendő önrész.