Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol döntenek a konkrét jogi lépésekről. A miniszter megerősítette azt a kormányzati álláspontot, hogy a jelentés valójában nem a jogállamiságról szólt, hanem a bevándorlással kapcsolatos álláspontok határozták meg annak elfogadását.

A BBC brit közszolgálati rádiónak adott interjújában Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy értékelt, hogy a Sargentini-jelentés olyan bírálat, amelyet már sokszor lehetett hallani az utóbbi nyolc évben, nyilvánvalóan politikai indíttatású, és az EP baloldali-liberális berkeiből kapta a magyar kormány. A kormány már korábban is sokszor vissza­utasította azokat a megállapításokat, amelyekre a Sargentini-jelentés hivatkozik, és most is egy több mint százoldalas dokumentumban cáfolta annak ténybeli tévedéseit és politikailag motivált megállapításait – mondta. Az Európai Uniónak egyetlen testülete van, amely vizsgálhatja az uniós jogszabályok betartását, és vitát rendezhet erről: az Európai Bizottság, nem pedig a parlament – jelentette ki Kovács Zoltán. Az EP nem is rejtette véka alá, hogy ez egy politikai eljárás volt, amelyben azzal vádolták a kormányt, hogy megsértette az EU értékeit. Márpedig az EU értékei az uniós jogrendszerben vannak lefektetve, és bármilyen jogi vitái voltak Magyarországnak a bizottsággal, azokat már mind lezárta – szögezte le.