A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészettudományi Kara magyar tagozatának vezetősége szerint időzítése és megoldásai szempontjából egyaránt elhibázott az oktatási minisztérium friss döntése, amelynek következtében kizárólag romántanárok oktathatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban. Úgy vélik, a döntés miatt kárba veszhetnek a román nyelv nem anyanyelvként való oktatásáért tett sok évi erőfeszítés eddigi eredményei, illetve a további reformfolyamat is megakadhat.
Az oktatók felhívják a figyelmet, hogy rendkívül komoly szemléleti és oktatásszervezési fordulatot hozott a romániai oktatásba az, hogy sikerült elfogadtatni a román nyelvnek nem anyanyelvként történő oktatását, és ehhez a folyamathoz a kolozsvári Bölcsészettudományi Kar több tekintetben is érdemben hozzájárult. Megjegyzik, hogy ez a szemléleti fordulat az utóbbi években új tantervet, új tankönyveket és újszerű hozzáállást eredményezett a román nyelv oktatásához és tanulásához kisebbségi osztályokban. Meglátásuk szerint a szaktárca döntése pontosan ezeket az eredményeket veszélyezteti három okból. Egyrészt nem előzte meg szakmai előkészítés, és nincs összhangban azokkal az eszközökkel, amelyek a kisebbségi oktatásban a román nyelv speciális, környezeti nyelvként való oktatását biztosítják. Másrészt diszkriminatív, hiszen a kisebbségi oktatás tanítóit kevésbé képzetteknek és rátermetteknek véli, mint a többségi oktatás hasonló szakembereit vagy romántanárait, és az előbbiektől szabályosan megszerzett jogokat von el. Harmadikként említik, hogy a döntés révén a kormány olyan szakembereket bíz meg a román nyelv oktatásával, akiknek nincs sem a román mint környezeti nyelv, sem pedig az elemis diákok oktatására képzettségük.
A fentiek ismeretében a magyar tagozat vezetősége felszólítja az RMDSZ-t, hogy lehetőleg „határozottan, kompromisszumok nélkül foglaljon állást” az ügyben, és belátható időn belül érje el a rendelkezés visszavonását. Hozzáteszik: elvárják az érdekképviselettől, hogy nyerjen garanciákat arra is, hogy többé ilyen helyzet ne állhasson elő. A politikumnak szánt üzenet mellett az érintett kisebbségi iskolák, pedagógusok, szülők, szakemberek összefogását is szorgalmazzák. Utóbbit annak érdekében, hogy a román közvélemény is megértse: „a romániai kisebbségek szeretnék, ha igazán hatékony, szakszerű román nyelvoktatásban lehetne részük, ehhez viszont nem anyanyelvként, hanem környezeti nyelvként és sajátos módszerekkel kell elsajátítaniuk a román nyelvet a megfelelő szakemberek és speciális tantervek, tankönyvek segítségével”.
Az ombudsmanhoz fordul az EMNP
A nép ügyvédjéhez (az ombudsmanhoz) fordul az Erdélyi Magyar Néppárt a román nyelv elemi iskolákban történő oktatásáról szóló kormányrendelet kapcsán, ugyanakkor lemondásra szólítja fel mind Valentin Popa tanügyminisztert, mind pedig Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt. Az alakulat alkotmányellenesnek tartja azt a kormányrendeletet, mivel súlyosan diszkriminálja azokat a kisebbségi nyelven oktató tanítókat, akik bár rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, mégsem oktathatják a román nyelvet, ezáltal pedig szerzett joguktól fosztják meg őket, továbbá hátrányos helyzetbe hozza a diákokat is, hiszen kérdésessé válik folyamatos, életkoruknak megfelelő, szakszerű oktatásuk. Meglátásuk szerint a rendelettel a kormány zűrzavart okozott egy olyan területen, ahol eddig sem volt túl nagy rend, s ellentétet szít a többség és a nemzeti kisebbségek között.
