Demeter J. Ildikó
Tíz családból nyolcnak gondot okoznak a hétköznapi kiadások, háromnál több család meg-megkésik a létfenntartáshoz szükséges számlák kifizetésével, ezek fele pedig rendszeresen kölcsönből törleszti – ily módon nyilván egyre dagadó – adósságait. Ez a helyzet a centenáriumi Romániában, ahol ugyanazon statisztikai hivatal szerint kilencedik éve jegyeznek gazdasági növekedést. De már nem sokáig: a következő válság a közgazdászok szerint elkerülhetetlen, és nagyobb hatása lesz, mint az előzőnek.
Az ország pénzügyeinek intézői ugyanis szemlátomást semmit sem tanultak az előző leckéből, és egyáltalán nem értettek ahhoz, hogy jól gyümölcsöztessék a meglévő pénzt és lehetőségeket: hosszú távú beruházások, uniós támogatások helyett béremelésekre és hitelekre költünk. Az eredmény lesújtó: a lakosság többségét egy váratlan esemény ma is kibillenti egyensúlyából (például egy rövid megbetegedés is jövedelemkiesést és pluszköltségeket jelent), az állami infrastruktúra állapota pedig nemhogy javulna, egyre romlik. Semmi sem lett a megígért kórházakból, az autópálya-építés kibírhatatlanul lelassult, vasúti hálózatunk pedig annyira elhanyagolt, hogy néhol csak lépésben haladnak a vonatok. A Pro Infrastructura Egyesület friss összesítése szerint a sínek 75, a hidak 65, a töltések 50, az elektromos vezetékek 90 százalékának járt le az élettartama, és ha így megy tovább, az egész vasúti rendszer összeomlik 2030 és 2040 között; tavaly már siklott ki személyvonat is, idén pedig kevéssel az ingázókat szállító szerelvény áthaladása után omlott össze a tatrangi híd. Felelősök természetesen nincsenek, ahogy a tatrangi gátnál történteket is csak afféle természeti csapásnak tekintik, holott megelőzhető vagy legalábbis kevésbé pusztító lett volna az árvíz, ha előrelátóbbak lettek volna.
Most pedig a károsultaknak járó segélyeken takarékoskodnak: még az általuk ígért keveset sem adják mindenkinek. Hírlik, hogy üres az államkincstár, még a tartalékalapnál sem maradt osztogatnivaló. Ami önmagában is baj, de még nagyobb, ha a gazdaság egészébe helyezve nézzük. Az egyik román szaklap arra figyelt fel, hogy idén 30 százalékkal kevesebb lakást vásároltak Romániában, mint tavaly, ami rossz jel, és nem az egyetlen. A svájciak után a német beruházók is azt állítják, hogy az elmúlt évben bizonytalanabbá és kiszámíthatatlanabbá vált a román gazdaság, a kormány intézkedéseinek fenntarthatósága és pozitív hatása kérdésessé vált, a belé vetett bizalom meggyengült, ezen pedig a bürokrácia és a korrupció csökkentésével, illetve bizonyos befektetésekkel lehetne segíteni: a meglévőnél színvonalasabb oktatásra és egészségügyre van szükség, útépítésre és a munkaerő-kivándorlás megakadályozására.
Hányadszor halljuk ezt? Szerét sem tudjuk. De azt látjuk, hogy a minden mellékessel elfoglalt kormánypártokig még mindig nem ért el az üzenet...
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
