„A medve és az ember együttélésének a rendezésére” javaslatokat tevő regionális munkacsoport megalakítását kezdeményezte Brassó megye prefektusa. A Marian Rasaliu által szervezett fórumon mintegy nyolcvan önkormányzati vezető, vadásztársulati képviselő és vadvédelmi szakember vett részt azzal a céllal, hogy megvitassák a megnövekedett medveállomány által gerjesztett problémákat.
Nem a medveállomány megtizedelése a cél, hanem az egyensúly helyreállítása az ember és a medve együttélésében – szögezte le felszólalásában Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, aki szerint a medve helye az erdőben van. Az a tény azonban, hogy a Kárpát-kanyar településein a medve az utcákon sétál, és az istállókból viszi el a háziállatokat, az egyensúly megbomlását jelzi. A háromszéki politikus elmondta: összesítették az elmúlt öt év vadkárait a megyében, és azt látták, hogy exponenciálisan nő a bejelentett esetek száma. Kijelentette: meg kell oldani, hogy a medvék által okozott károkat azonnal megtérítsék.
Az emberi élet védelmét kell a törvények középpontjába állítani – hangsúlyozta Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök, aki azt is elmondta, hogy a Hargita megyében idén medvetámadásban megsebesült 16 ember semmilyen kártérítést nem kapott. Borboly úgy véli, hogy decentralizálni kell a vadkárok okozta kártérítések kifizetését is, és csökkenteni kell a bürokráciát, hiszen ő maga naponta legalább egy órát medveügyek intézésére fordít a munkaidejéből.
A medvék túlszaporodására panaszkodott Adrian Veştea, Brassó megye önkormányzatának liberális elnöke is, aki szerint a Brassó megyei medveállomány kétszerese az optimálisnak, és ez a medvegázolásos autóbalesetekből is látszik: 2015-ben három ilyen esetet jegyeztek a Brassótól Bukarest felé vezető országúton, 2017-ben már tízet.
A Kárpát-kanyarban nem találnak már pásztort, aki a medveveszély ellenére meri vállalni a juhok terelését, és ez a helyzet azért súlyos, mert a térség legelőinek a 80 százaléka a hegyek közt van – panaszolta el Kiss József zágoni polgármester, aki személyesen is megküzdött a juhait dézsmáló medvével.
Már ötbocsos medvék is vannak, a térségben öt olyan anyamedvét észleltek, amelyik öt bocsot nevel – közölte Ovidiu Ionescu vadvédelmi szakember, a brassói Transilvania Tudományegyetem tanára. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha az állam nem rendezi a medvék túlszaporodásából fakadó gondokat – és az áttelepítés nem megoldás –, maguk a károsultak látnak neki a medvék csapdába ejtésének, elpusztításának.
A tanácskozáson többen is megemlítették, hogy a medvék túlszaporodása elsősorban a Kárpát-kanyar megyéiben okoz gondokat, ezért a régió önkormányzatainak és szakembereinek közösen kell megoldásokat javasolniuk a bukaresti döntéshozóknak.
Kilőhetik a csíkszentkirályi medvét
A környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta annak a medvének a kilövésére vonatkozó kérelmet, amelyik a múlt hét végén súlyosan megsebesített egy férfit Csíkszentkirályon – közölte Szép Róbert, a Környezetvédelmi Őrség helyettes főfelügyelője. A kilövési engedély az anyaállatra vonatkozik, a bocs pedig visszavadító központba kerül, ahonnan majd szabadon engedik, amikor el tudja már látni magát.
Az anyamedve az utóbbi két év legsúlyosabb sérüléseit okozva támadt rá múlt pénteken egy 53 éves férfira, aki Csíkszentkirály közelében egy kaszálón a szénát készítette elő bálázásra. A Hargita megyeiek kértek kilövési engedélyt egy másik medvére is, amely egy hete Csíkkarcfalván támadt emberre, ezt a kérést azonban a minisztérium nem kapta meg. Szép Róbert elmondta, hogy a minisztérium általában jóváhagyja az emberre támadó medvék kilövését, de a dokumentációhoz a sérült orvosi papírjait is csatolni kell, és ezeket nem mindig könnyű beszerezni.
