Megjelent magyar nyelven Steven Pinker világhírű könyve az emberi erőszak visszaszorulásáról. A Harvard Egyetem professzora az MTI-nek hangsúlyozta, az emberi lét sokkal békésebb és jobb lett az elmúlt évszázadokban, de ahhoz, hogy ez tovább is így folytatódjon, élni kell a felvilágosodás racionalitásba és tudományba vetett meggyőződésével.
Az erőszak alkonya című, angolul eredetileg 2011-ben megjelent ismeretterjesztő munkában Steven Pinker rengeteg statisztika és történelmi adat segítségével érvel amellett, hogy az emberi erőszak (háborúk, gyilkosságok, népirtások; kisebbségekkel, nőkkel és gyerekekkel szemben tanúsított agresszió) mértéke az emberiség növekvő lélekszámához arányosítva folyamatosan visszaszorult az elmúlt évszázadok során, napjainkban pedig a történelem legbékésebb korszakát éljük, de még a véres 20. század is eltörpül az erőszak és háborúk tekintetében a korábbi korokkal szemben.
A szerző könyvében sorra veszi az erőszak és az erőszakmentesség lélektani és neurobiológiai tényezőit. Öt pszichológiai rendszert, „belső démont” ismertet, amelyek külön agyterületekről kiindulva erőszakra hajlamossá teszik az embert, valamint négy „bennünk élő angyalt”, azaz békére és együttműködésre sarkalló lélektani képességet. Végül Pinker négy nagy történelmi erőt azonosít, amelyek szerinte az emberiségben fellelhető veleszületett békés motivációkat erősítik, fokozatosan visszaszorítva az agressziót és erőszakot. Az első az erő törvényes monopóliumára épülő állam és bíróság, a hobbes-i Leviatán. A második a kereskedelem, amely pozitív összegű játszmaként minden részt vevő felet érdekeltté tesz az együttműködésben. Pinker harmadikként a kozmopolitizmus erőit jelöli meg, amelyek hatására az emberek egyre inkább hajlamosak az idegenekkel szemben tanúsított együttérzésre. A negyedik történelmi erő könyve szerint a „józan ész mozgólépcsője”, vagyis hogy az emberek a tudásra és racionalitásra támaszkodva mindinkább ráébrednek az erőszak elkerülhetőségére, hiábavalóságára.
„A legtöbben egyetértenek abban, hogy az egészség, az oktatás, a béke, a boldogság, a biztonság, valamint a szabadidő, a természet, a kultúra, a család és a barátok élvezetének lehetősége jobbá teszi az emberi életet” – nyilatkozta az MTI-nek Steven Pinker, aki szerint a hozzáférés mindezekhez mérhető, és növekedett is az idők során – van, ami csak az elmúlt 70 évben, van, ami évszázadok alatt.
Ugyanakkor figyelmeztet arra is: bár létezik progresszió a történelemben, ez nem jelenti azt, hogy a külső körülmények jobbá válása mindenhol és mindenkivel egyszerre történne. „Az csoda lenne. Ráadásul mindez nem történik automatikusan, hanem az emberi lét körülményeinek javítását célzó erőfeszítések eredménye” – tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy amennyiben a statisztikából egyértelműen kiolvasható az erőszak visszaszorulása, miért nem kedveli az értelmiségi közeg az általánosan jobbá, békésebbé váló világ gondolatát, úgy válaszolt: sok értelmiségi matematikai analfabéta, szívesebben bízik az egyes speciális esetekről megőrzött emlékein alapuló megérzéseiben, mintsem a rendszerezett adatokban.
„Amíg a rossz dolgok száma nem csökkent nullára, mindig lesz elég anyag a hírek megtöltésére, amelyek ritkán tudósítanak olyan országokról, ahol unalmas békében élnek. A szubjektív benyomások ezért félrevezetőek. És van még két másik ok is: az emberek sokkal több figyelmet szentelnek a negatív eseményeknek, mint a pozitívoknak. Az értelmiség ráadásul gyakran a társadalom olyan más intézményeivel szemben határozza meg magát, mint a kormányzat, a tudományos vagy az üzleti világ. A haladás tényének beismerése egyet jelentene azzal, hogy igazat adnak a riválisoknak” – fogalmazott Steven Pinker.
A szerző az erőszak visszaszorulásában kulcsszerepet tulajdonít a felvilágosodásnak és a humanista embereszménynek.
Úgy véli, ma sok helyütt nem érvényesülnek a felvilágosodás értékei, számos kritika éri a felvilágosodás vívmányait, de ha az emberiség él a meggyőződéssel, hogy az emberi értelem és a tudomány igenis képes jobbá tenni az életünket, a világ továbbra is fokozatosan jobb hely lehet. Steven Pinker az írásban adott interjúban kitért arra is, hogy a mostanában gyakran tapasztalható felvilágosodás-ellenességnek is megvannak a maga gyökerei az emberi természetben, ugyanis mind ösztönösen hajlamosak vagyunk a tribalizmusra, a tekintélyelvűségre, a puritanizmusra és arra, hogy a tények helyett történetek, anekdoták alapján ítélkezzünk.
Steven Pinker kanadai születésű pszichológus, 2003 óta a Harvard Egyetem professzora, és evolúciós pszichológiával, valamint az elme komputációs elméletével foglalkozik, fő kutatási területe a pszicholingvisztika és a tudat.
