Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül, júniusban a tavalyi év hatodik hónapjához képest 24,4 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest két százalékkal növekedett az átlagbér, elérve az 1273 lejt. A legnagyobb fizetéseket a pénzügyi közvetítői szektorban tevékenykedők vitték haza, az ágazatban a nettó átlagkereset elérte a 3220 lejt. Változatlan a legrosszabbul keresők köre is, a legalacsonyabb fizetéseket a fafeldolgozó iparban ― a bútorgyártást leszámítva ― kapják, ahol az átlagbér alig éri el a 689 lejt. Háromezer lejnél többet ― nettó 3162 lejt ― még a légi szállítás területén dolgozók kerestek. Az előző évekhez hasonlóan idén is a menedzserek fizetése a leglátványosabb az országban.
Együtt tervezik a jövőt
Negyedszer szervez együttes ülést Románia és Magyarország kormánya 2008 őszén. Az idei szervezőbizottságban helyet kaptak a külügyminisztérium, a kormányfőtitkárság, a miniszterelnöki hivatal, a szállítási, a fejlesztési tárca, valamint a belügyminisztérium államtitkári szintű képviselői. A bizottság vezetője idén is Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, aki szerint a két ország közötti kapcsolatokban új fejezetet nyitottak az együttes kormányülések, hiszen olyan témákban is sikerült a kabineteknek megegyezniük, amelyeknek az állampolgárok életére is konkrét hatásuk volt. Az elsőre 2005 októberében került sor, ennek kézzelfogható eredménye a magyar főkonzulátus megnyitása Csíkszeredában (2006 márciusában), majd a gyulai román főkonzulátus megnyitása (2006 novemberében). Ugyanabban az évben nyitotta meg kapuit a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete Sepsiszentgyörgyön, majd tavaly év végén a Budapesti Román Kulturális Központ fiókja Szegeden. Vannak ugyanakkor olyan ügyek, amelyek majd csak több év után ,,érnek be". Ilyenek például az energetikai együttműködések: a gázhálózatok összekapcsolása Arad és Szeged között, a nagyfeszültségű távvezetékek kapcsolódása Nagyvárad és Békéscsaba között, vagy a határon átnyúló turizmus közös fejlesztése. De eredmény a magyar munkaerőpiac megnyitása a szakképzett romániai munkaerő számára (2008. január elsejétől), illetve az egymegállásos határátkelés is, amelyet 2007. január elsejétől vezettek be a román—magyar határon. Az első román—magyar kormányülést 2005. október 20-án tartották Bukarestben, a másodikat 2006. november 16-án Budapesten, a harmadiknak pedig Nagyszeben, Európa kulturális fővárosa adott otthont 2007. november 14-én. A negyedik együttes kormányülés házigazdája ismét Magyarország lesz.
Kitüntetés Szolzsenyicinnek
Magas állami kitüntetést, a Románia Csillaga Érdemrendet adományozta Traian Băsescu államfő a 90 éves korában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin orosz írónak. Az elnöki hivatal tegnapi közleménye szerint a Nobel-díjas író bátorságával és méltóságával szolgált rá a post mortem elismerésre. Bukarestben több civil szervezet kérte, hogy (központi) utcát nevezzenek el róla.
Csúcsforgalom a határokon
24 óra alatt 172 000 személy és 52 000 gépkocsi lépte át a román határt kifelé vagy befelé. A határrendőrség által nyújtott információk szerint ugyanakkor 95 000 lej értékben fedeztek fel olyan javakat, melyeket az emberek nem vallottak be a vámnál az országba való belépésnél, vagy olyanokat, melyek esetében felmerült a gyanú, hogy hamisított csempészáruk. 31 külföldit nem engedtek belépni az országba, mivel nem teljesítették a törvény által előírt feltételeket, és 74 személynek tiltották meg, hogy elhagyja Romániát. Ezek közül 7 külföldi állampolgár volt, 67 pedig romániai.
Amerikába vitték a veszélyes anyagot
Két romániai kutatóreaktorból szállítottak fűtőelemeket — rendkívüli készültséggel, rendőri felügyelettel — Budapesten keresztül Szlovéniába, majd onnan hajón az Egyesült Államokba a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) egyik programjának részeként. Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodása alapján a világ több tucat kutatóreaktorában átállnak a kis dúsítású fűtőelemek használatára, a nagy dúsításúakat pedig visszaviszik a gyártó országba.
