RMKT vándorgyűlés Adatok, innováció, takarékosság

2018. október 10., szerda, Pénz, piac, vállalkozás
A versenyképesség megtartásának és növelésének stratégiáit járták körül gazdasági szakemberek a hétvégén Sepsiszentgyörgyön tartott közgazdász vándorgyűlésen. A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) immár 27. alkalommal szervezett éves szakmai rendezvényének fő kérdése az volt, hogy kié legyen a XXI. század?
  • Plenáris ülés az RMKT 27. vándorgyűlésén. A szerző felvétele
    Plenáris ülés az RMKT 27. vándorgyűlésén. A szerző felvétele
A hat szekcióban – pénzügyi technológiák (fintech), IT, mezőgazdaság, pénzügy, turizmus, marketing –, valamint a plenáris üléseken harminc szakember tartott előadást, a regisztrált résztvevők száma elérte a háromszázat. Gyerkó László, az RMKT elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy továbbra is azok kerülnek versenyelőnybe, akik mernek nagyot álmodni, ám – főként a 2008-as válság tapasztalataiból tanulva – nagy szükség van a körültekintő, átgondolt fejlesztésekre, vissza kell fogni a rohanást, átgondoltan kell költekezni, nagyobb hangsúlyt fektetni a megtakarításokra. Ugyanakkor elengedhetetlen az innováció, amely új lehetőségeket teremt a fejlesztések terén.
Dr. Antal Zoltán sepsiszentgyörgyi kutató eddigi saját pályájával illusztrálta, hogy egy kisvárosban is „ki lehet tölteni a tudomány és a piacgazdaság közötti űrt”, vagyis azt, hogyan lehet kezelni a globális problémákat lokális erőforrásokkal. A Kanadában doktorált kutatóvegyész azért tért haza, mert „ott minden készen van, de abba bele kell simulni”, itthon viszont saját elképzeléseit tudja megvalósítani.
A digitális megoldások versenyképességre gyakorolt hatását sok statisztikai adattal alátámasztva Ion Dumitru elemezte. A vállalatok online promóciójában érdekelt Kompass cég vezérigazgatója szerint a virtuális térben három szempontot kell érvényesíteniük a cégeknek. A digitális adatok robbanásszerű bővülése – egy perc alatt ma már világviszonylatban közel kétszázmillió elektronikus levél, 375 ezer alkalmazásletöltés, 973 millió Facebook-bejelentkezés „keletkezik” – ugyanis megköveteli, hogy azokat hatékonyan tudja feldolgozni egy vállalkozás, vagyis az információrobbanás helyett csakis a tudatos információhasználat segít a versenyképesség növelésében. Az adatok dinamikáját jelzi, hogy az online adatok 90 százaléka az utóbbi két évben keletkezett. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas adathalmazt hatékonyan használják fel az érintettek, szükség van az alkalmazottak hatékonyságának növelésére (erre már úgynevezett robotsoftvereket használnak a nagy cégek), de az online jelenlét is elengedhetetlen a fejlődéshez. A több ingyenes online megoldást is kínáló cég vezetője a hazai üzleti szféra összehasonlító statisztikáját is vázolta. Eszerint a Romániában tavaly zárómérleget leadó közel hétszázezer cég 1,359 milliárd lej árbevételt valósított meg és valamivel több mint négymillió alkalmazottat foglalkoztatott. Jellemző viszont a nagy árbevételt megvalósító cégek rendkívül alacsony száma (az 50 millió euró fölött működő cégek csupán 0,09 százaléka az összesnek, ám árbevételük csaknem felét adja az összesen keletkezett üzleti forgalomnak, és az alkalmazottak valamivel több mint 20 százalékát foglalkoztatják), a cégek több mint hatvan százaléka viszont 220 ezer alatti árbevételt valósít meg, ez az összes árbevétel alig hat százaléka, ám csaknem ugyanannyi alkalmazottat foglalkoztatnak, mint a nagy cégek. Ágazati elosztásban a legtöbb cég (218 és félezer), a legtöbb árbevétel (38,87%) és a legtöbb profit (27,56%) a kereskedelemben valósul meg. Az árbevétel tekintetében a további sorrend: feldolgozóipar (26,54%), szállítás és raktározás (6,19%), építőipar (5,29), energiatermelés (4,25%), IT (3,45%), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat (3,21%). A szálloda- és vendéglátóipar például a cégek összes árbevételének csupán 1,42 százalékát adja, holott több mint 34 ezer ilyen profilú cég működik az országban.
Egy másik érdekes előadásban Bálint Csaba, az OTP Bank makrogazdasági elemzője a globális gazdaság történelmi áttekintése nyomán arra a következtetésre jutott, hogy valójában már Kína a világ vezető gazdasági ereje, bár a nemzeti össz­termék tekintetében az Amerikai Egyesült Államok termel a legtöbbet. Hogy a világgazdaság erőviszonyai hogyan alakulnak, az előadó szerint attól függ, hogy a mesterséges intelligencia, az új technológiák uralnak majd mindent, vagy az olcsó munkaerő lesz a döntő tényező. Ami Romániát illeti, az EU egy főre eső GDP-átlagának egynegyedét érte el a kétezres évek elejére, mostanra mintegy 2 százalékot tudott lefaragni a különbségből úgy, hogy közben az EU is fejlődött. Az országban az utóbbi közel két évtizedben két és félszeresére növekedett a munkaerő termelékenysége, a mezőgazdaságban foglalkoztatott aktív lakosság százalékos arányban a felére csökkent (45-ről, 20–22 százalékra), innen a munkaerő a szolgáltatások és az ipar felé migrált. A fejlesztések tekintetében gondot jelent, hogy az állami beruházások szintje alacsonyabb, mint az EU-s átlag, pedig jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség az elkövetkező időszakban, mert a munkaerő-áramlás folytatódik (az EU-ban az alkalmazottak csupán néhány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban). Ugyanakkor a növekedés érdekében elengedhetetlen, hogy jelentős mértékben emelkedjen az innovációra, az új technológiák bevezetésére fordított összeg.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 343
szavazógép
2018-10-10: Elhalálozás - :

Elhalálozás

Fájó szívvel tudatjuk, hogy a kézdivásárhelyi
SALAMON JÁNOS
szerető szíve életének 62., házasságának 38. évében 2018. október 7-én megszűnt
dobogni.
Temetése 2018. október 10-én 14 órakor lesz a kézdivásárhelyi római katolikus ravatalozóházból.
A gyászoló család
202
2018-10-10: Pénz, piac, vállalkozás - :

Önellátó közintézmények (Energia)

A BioVill (GA–691661) nevet viselő, 2016-ban indult 3 éves pályázat keretében több alkalommal is jól bevált gyakorlati modelleket sikerült megismernem. Az uniós finanszírozással megvalósuló pályázat olyan helyi energia-önellátó települések modelljének a népszerűsítésére fókuszál, ahol a közintézmények hőenergia-ellátását modern, helyileg megtermelt biomasszával működő berendezésekkel valósítják meg.