Telt ház előtt mutatták be hétfőn este – az egyhetes székelyföldi könyvbemutató-körút első állomásán – a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában néhai Orbán Dezső A székely gesta és Orbán Dezső–Grandpierre Attila Fejezetek a székelység őstörténetéből című könyvét, melyet tegnap Baróton ismertettek, ma Sepsiszentgyörgyön, holnap Gyergyószentmiklóson, pénteken pedig Csíkszeredában mutatnak be.
A két könyv a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kiadásában jelent meg. A rendezvényen Borsos Géza, az alapítvány vezetője, az MVSZ Kárpát-medencei Térségének alelnöke is jelen volt. Az est házigazdája Beke Ernő, a Gyűjtemények Háza tulajdonosa és Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus volt. Nyitányként Biszak Beáta, néhai Orbán Dezső távoli rokona egy népdalt adott elő.
A könyvbemutató „főszereplője” Grandpierre Attila csillagász, zenész, író és költő volt, aki Orbán Dezső halála után sajtó alá rendezte és kiegészítette az Orbán Dezső által ráhagyott anyagot, és írt saját tanulmányt is a témáról Fejezetek a székelység őstörténetéből címmel. A kiadványban emellett szerepel még egy, a székely őstörténetet taglaló Grandpierre Attila-tanulmány. Az előadó, aki nemrég tért haza Kínából, mintegy másfél órás vetített képes előadást tartott a székelység őstörténetéről és eredetéről. Többek között azt hangsúlyozta ki, hogy a székelység a magyarságnak egy részben különálló, különleges ága. Meghatározó tulajdonságai közé tartozik ragaszkodása ősi szokásaihoz. Orbán Dezső könyve messze bevilágít a múltba, olyan mélyre, hogy képes új összefüggésbe helyezni a székelység őstörténetét. Több évtizedes kutatómunka kudarcai vezették rá, hogy feladja a kitaposott utakat, és teljesen újat törjön a székelység őstörténetének eddig nem ismert fejezete felé. Ebben legfőbb segítője az ókor legjelentősebb földrajztudósa, Strabon. Strabon Geógraphika című műve meghatározó az ókori történelem megértésében, mégis mindmáig szinte felfedezetlen, különösen magyar és székely vonatkozásait illetően. Orbán Dezső hetven esztendőn át tartó kutatásaival eredményt tudott felmutatni olyan, a mai kutatók számára szinte elképzelhetetlen kérdésekben is, mint kik építették a székely ősvárakat, és mikor, honnan erednek a jászok, mi volt az agatürszök, dákok, géták, markomannok szerepe a székelység életében, milyen kapcsolatban állt a székelység Mükénével és a Hettita Birodalommal? – tudtuk meg az előadótól. A rendezvény végén Grandpierre Attila válaszolt a hozzá intézett kérdésekre, majd dedikálta könyveit.
