Nem lehet többé bírságolás vagy akár erőszakos tömegoszlatás kockázata nélkül bejelentetlen tüntetésen részt venni Romániában, miután a legfelsőbb bíróság jogegységi határozatot fogadott el a gyülekezési törvény egységes és következetes alkalmazása ügyében.
A jogegységi határozatot a bukaresti ítélőtábla kérte, mivel azt tapasztalta, hogy a bíróságok ugyanazon törvény alapján eltérő módon ítélkeznek, amikor a „spontán” tüntetések megbírságolt résztvevői a bíróságtól kérik a kihágási jegyzőkönyv megsemmisítését. A hatályos gyülekezési törvény szerint minden közterületen rendezendő szabadtéri demonstrációt, nagygyűlést legalább három nappal korábban be kell jelenteni az illetékes polgármesteri hivatalnál. A bejelentetlen megmozdulások szervezőit vagy a hatósági felszólítás ellenére távozni nem hajlandó résztvevőit megbírságolhatja a csendőrség, amely rendbontás esetén erőt is alkalmazhat a közbiztonság helyreállítása érdekében.
Mivel azonban bejelentési kötelezettség nélkül lehet tüntetni „a magán- vagy közintézményeken belül, illetve azokon kívül”, a bíróságok többsége úgy értelmezte, hogy a csendőrség jogtalanul bírságolt meg olyan tüntetőket, akik valamely közintézmény – például a kormány – székháza előtt tanúsítottak engedetlenséget.
Az ítélőtábla júliusban megfogalmazott megkeresésére válaszolva a legfelsőbb bíróság hétfőn kiadott határozatában leszögezte, hogy minden szabadtéri tüntetést be kell jelenteni, azokat is, amelyeket a közintézmények közvetlen közelében rendeznek.
A döntés ellen több civil szervezet is tiltakozott. A korrupcióellenes megmozdulásokat szervező #Rezist nevű Facebook-csoport és a Fejlett Intézmények egyesület is kilátásba helyezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszolja be Romániát, amiért elvitatja polgárai jogát a spontán tiltakozáshoz. Értelmezésük szerint a legfelsőbb bíróság felhatalmazta a csendőrséget, hogy bírságolással és erőszakos tömegoszlatással fojtson el bármilyen spontán megmozdulást.
Felidézték, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb romániai tüntetéssorozata spontánul kezdődött: a büntetőjog korrupcióellenes szigorát enyhítő 13-as sürgősségi kormányrendelet hírére még a döntés éjszakáján tiltakozók ezrei vonultak a kormány elé.
A legfelsőbb bíróság döntése azt a sokak által osztott véleményt igazolja, amelynek értelmében a tüntetéseket szervező ellenzéki szervezetek így próbálnak kibújni a szervezőkre háruló felelősség alól. Az utóbbi időben ugyanis bevett gyakorlattá vált, hogy a demonstrációkat Facebook-eseményként hirdetik meg, de hivatalosan nem jelentik be. Legutóbb a diaszpóra augusztus 10-i, erőszakos tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetésén fordult elő, hogy a hatóságoknak nem volt tárgyalópartnerük, aki magára vállalta volna a százezres megmozdulás szervezői feladatait.
