SZÁSZ LEHET, MAGYAR NEM. Furcsa településnév-keresztelőre lehetnek figyelmesek mindazok, akik a Kolozsvár közeli Szászfenesről utaznak Tordaszentlászló irányába vagy fordítva.
Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban lecserélték a helységnévtáblát, az új pannókon pedig az eddigitől eltérő módon tüntették fel a falu nevét: Lóna helyett Szászlóna szerepel a román elnevezés (Luna de Sus) alatt. A közigazgatásilag jelenleg az ország legnépesebb községéhez, Szászfeneshez tartozó, 2300 lelkes (ebből 1300 magyar) Magyarlónát legelőször, egy 1298-as oklevél alapján Lounaként emlegették, majd a 19. század végéig Szászlónaként írták. Azóta azonban Magyarlóna néven vonult be a köztudatba, a helybeliek közül így nevezi mindenki, senki sem használja a Szászlóna változatot. (Krónika)
JÁSZVÁSÁR A TÖRTÉNELMI FŐVÁROS. Ellenszavazat nélkül fogadta el tegnap a szenátus azt a törvénytervezetet, amely értelmében Jászvásárt (Iași) Románia történelmi fővárosává nyilvánítanák. A tervezet indítványozói I. Károly király ígéretére hivatkozva kifejtik, hogy a centenáriumi évben erkölcsi elismerésben kell részesíteni a középkori Moldva fővárosát, amely a román történelem, kultúra és tudománytörténet számos felemelő mozzanatának volt színhelye. A Szociáldemokrata Párt képviselőinek egy csoportja által benyújtott tervezetről a képviselőház fog döntő fórumként szavazni. (Agerpres)
TÖBB A ROMÁN, MINT A SZÍRIAI BEVÁNDORLÓ. A német statisztikai hivatal nemrég tette közzé a 2017-es évre szóló migrációs statisztikáit, mely azt mutatja, hogy Romániából érkezett tavaly a legtöbb bevándorló Németországba. Az összesítések szerint tavaly 1,5 millióan érkeztek, és 1,1 millióan vándoroltak ki az országból, a bevándorlók között pedig az első három helyen 73 ezer román, 60 ezer szíriai és 33 ezer lengyel bevándorló szerepel. (Transindex)