És az ott született fiatalember – különösképp, hogy már kisgyerekkorában megkapta a szülőhely szeretetének édes betegségét – nem hagyhatta annyiban: meg kellett írnia a falu történetét. A kezdetektől, az 1692-es üveghuta alapításától, amit a nép nyelve üvegcsűrnek hívott, a zalánpatakiak meg évegcsűrnek ejtettek. S ha már megírta Zalánpatak hiteles történetét, a fiatalember – akit Préda Barnának hívnak, és aki nemcsak elméleti helytörténésszé képezte magát, de falumúzeumot is alapított – úgy gondolta, az évek során hozzácsapódott történeteket is érdemes átmenteni. Hát így született az Azok az évegcsűri legények című, a Bod Péter Megyei Könyvtárban csütörtök este bemutatott, szintén helytörténeti jellegű, de ezúttal a falu embereit, történeteiket ismertető kötet.

A könyv két fő adatközlője, történetmesélője Préda Barna nagytatája, Farkas József volt vadászmester, illetve Préda Jenő muzsikus, de mások – köztük már nem élők – is elmondták olykor tanulságos, többnyire szórakoztató történeteiket magukról, családjukról, a falu régi embereiről, úgyhogy  – a kiadvány lektora, Péter Sándor szerint – nincs olyan zalánpataki, aki ne szerepelne benne. Néhány történet a könyvbemutatón is megelevenedett, hiszen Farkas József és Préda Jenő is jelen volt az eseményen, utóbbi nemcsak „szereplői” minőségében, hanem muzsikusként is.