Pozsony Ferenc egykori tanítványáról szólva arról beszélt, hogyan született meg a doktori disszer­táció, amit át- és megszerkesztve könyvként vehet kezébe az olvasó. A zabolai származású egyetemi tanár azt is elmondta, hogy az utóbbi tíz évben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Hungarológiai Doktori Iskolájának tagja, s az ő irányítása alatt készült el  többek között Dimény Attila doktori disszertációja is, amit a szerző sikeresen védett meg 2015-ben. Ezt követően Pozsony Ferenc Borcsa János irodalomkritikust kérte fel a kötet bemutatására, aki hangsúlyozta, „itt van és most van ideje az ünneplésnek, a jókívánságok kimondásának, a gratulációknak, lévén, hogy olyan munkát vehet kezébe az olvasó, amely egy részletes kutatói tevékenységnek a végére tesz pontot, illetve összegezi (…), a mai esemény szerzőavatás is, egy újabb kiváló szerzője van Kézdivásárhelynek”.

A jeles irodalomkritikus a könyvet méltatva azt hangsúlyozta , hogy Dimény Attila a céhes város „egy jelentős korszakának tudományos szintézisét készítette el, sokféle írott és tárgyi forrásanyagra támaszkodva, tekintettel volt ugyanakkor a város épített örökségére és térhasználatára is. Incze László (1928–2007) és Földi István (1903–1967) járt előtte e nagy korszak helytörténeti, illetve irodalmi jellegű feldolgozásában.”„Jól átgondolt és felépített munka a Dimény Attiláé, amely mondhatni, számtalan gondolatot ébreszt, esetleg emléket idéz fel az olvasóban” – összegzett Borcsa János. Végezetül Dimény Attila köszönetet mondott mindazoknak, akik megjelentek a rendezvényen, valamint Pozsony Ferencnek és Borcsa Jánosnak a kötet méltatásáért.

Megtudtuk, hogy véletlenül került a múzeumba, és október 18-án múlt huszonöt éve, hogy néhai Incze Lászlónak köszönhetően alkalmazták. Azt is elmondta, hogy doktori disszertációjának kutatómunkája tizenöt évet vett igénybe, ennek végterméke a több mint háromszáz oldalas könyv. A könyvbemutató és szerzőavatás dedikálással és kötetlen beszélgetéssel ért véget.