Nem akar paktumot kötni sem a Szociáldemokrata Párttal, sem más alakulattal, mindössze alkotmányos közvetítői szerepének eleget téve próbálja olyan megállapodás megkötésére rávenni a pártokat, amely elejét venné annak, hogy minden kormányzat saját érdekei szerint módosítgassa az igazságügyi törvényeket, zűrzavart és fejetlenséget okozva a rendszerben – nyilatkozta tegnap Klaus Iohannis.
Az államfő tegnap parlamenti súlyuk sorrendjében egyeztetett a pártokkal, miután a Velencei Bizottság (VB) – az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete – a román kormánypártok által megszavazott igazságügyi és büntetőjogi reformot bíráló állásfoglalást fogadott el, a frissen módosított jogszabályok kijavítását szorgalmazva.
Iohannis hangsúlyozta: az igazságügyi rendszernek függetlennek és stabilnak kell lennie, és ehhez konszenzusra van szükség a parlamentben.
Az igazságügyi törvényeket újra kell gondolni, korszerűsíteni és javítani kell rajtuk, ennek érdekében pedig újra kell kezdeni a parlamentben a törvénymódosítási eljárást, „de nem akárhogyan, felelős és átlátható törvényalkotásra van szükség”.
A szociáldemokraták – akik csak tegnap reggel döntötték el, hogy eleget tesznek az államfő meghívásának – elhárították Iohannis kezdeményezését. Liviu Dragnea a megbeszélés után azt mondta: az államfő felhívása feleslegesnek tűnik számára, mert a kormány már elfogadott egy – a törvénycsomagot kiigazító – sürgősségi rendeletet a VB egyes ajánlásai alapján, és a jogszabály utólagos parlamenti vitája is alkalmat teremt majd további korrekciókra. Az SZDP elnöke szerint nem lehet és nem is akarják a VB összes ajánlását figyelembe venni: alkotmánymódosítást igénylő ajánlásoknak például aligha tudnak eleget tenni, a bírák és ügyészek ellen vizsgálódó speciális vádhatóságról pedig a VB bírálata ellenére sem akarnak lemondani. Dragnea közölte: tízpontos listát vitt az államfőnek azokról az elvekről, amelyeket az SZDP szerint nem szabad szem elől téveszteni, amikor az igazságszolgáltatás működéséről van szó. Ezek közé tartozik az alkotmány előírásainak betartása, beleértve a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó kitételeket is, az igazságszolgáltatási rendszer által elkövetett visszaélések leállítása és az ezek által okozott károk elhárítása, az alkotmány és a nemzetközi egyezmények által szavatolt alapvető emberi jogok tiszteletben tartása – például a védelemhez és a méltányos bírósági eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a magánélethez való jog –, a bírák függetlenségének szavatolása mind a politikummal, mind az ügyészségek vagy a hírszerző szolgálatok nyomásgyakorlásával szemben. Ugyanakkor hét kérdést is benyújtottak Iohannisnak, de ezeket nem részletezték. Dragnea azt is kijelentette: az államfő nem avatkozhat bele a parlament tevékenységébe, nem lehet közvetítő a politikai pártok között.
„Hasznos lenne, ha a parlamenti pártok konszenzusra jutnának az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban, tekintetbe véve a Velencei Bizottság ajánlásait, amelyeket az Európai Bizottság is szem előtt tart majd az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében Romániáról összeállítandó jelentésében, e tárgyalásoknak azonban néhány premisszából kell kiindulniuk, amelyeket az elnökkel is ismertettünk. Közös nevezőre kell jutnunk annak kapcsán, hogy mit értünk jogállam alatt, mert nem lehetnek eltérő nézeteink” – nyilatkozta Călin Popescu-Tăriceanu, az LDSZ elnöke.
Az NLP az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatos vita újrakezdése, a jogszabályok kijavítása mellett foglal állást – közölte Ludovic Orban pártelnök, aki szerint a kormánypártok bűnvádi eljárás alá vont vezetői mérhetetlen kárt okoztak Romániának azzal, hogy a börtönbüntetés elkerülésének reményében mindent megtettek azért, hogy politikai pórázra kössék az igazságszolgáltatást.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség tegnap nyújtott be egy törvénytervezetet a parlamentben, amelynek célja, hogy az igazságügyi törvényeket összhangba hozza a VB ajánlásaival – jelentette be Dan Barna, az alakulat elnöke, aki arra kérte az államfőt, hogy – amennyiben a kilátásba helyezett kormányátalakításkor Tudorel Toader igazságügyi minisztert is menesztik – ne nevezzen ki olyan tárcavezetőt, aki nem vállalja a VB ajánlásainak a hazai törvényekbe való átültetését.
A kisebbségi törvényre emlékeztet az RMDSZ
A Velencei Bizottság minden egyes jelentését és javaslatát komolyan kell venni. Nem lehet kettős mércét alkalmazni – hangsúlyozta Kelemen Hunor az államelnöki konzultációt követően. Közölte: emlékeztették az államfőt arra a 13 évvel ezelőtti, 2005-ös jelentésre is, amelyet a Velencei Bizottság a kisebbségi törvényről fogalmazott meg. „Elmondtuk, hogy ebben pozitívan értékelték a Tăriceanu-kormány által előkészített kisebbségi törvényt, és azt javasolták a parlamentnek, a kormánynak, hogy rendezze ezt a kérdést. 13 éve erről mégis mindenki hallgat. Ezt a jelentést elő kellene venni, annak szellemében pedig el kellene járni a kisebbségi törvényt illetően. Nem szerencsés az, hogy a Velencei Bizottság egyik döntését komolyan vesszük, egy másikat nem” – szögezte le. Az RMDSZ elnöke szerint a pártok közötti konszenzus négy-öt kérdésben, az igazságszolgáltatást illetően is szükséges lenne, de jelenleg lehetetlennek látszik. Rámutatott: a Velencei Bizottság más jelentéseihez képest ebből hiányzik az Európai Unió más államaival való összehasonlítás az igazságszolgáltatás működéséről és felépítéséről. Jó lett volna egy ilyen például a bírák kinevezéséről, mert nem egységes a gyakorlat az EU-ban – vélekedett. Elmondta, hogy a VB egyes ajánlásait a sürgősségi kormányrendelettel megoldották, és kijelentette: úgy kell eljárni, hogy a függetlensége ne sérüljön, hanem legyen minél biztosabb.
A nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadásával egyébként Liviu Dragnea is egyetért: szerinte ez azért fontos, mert a kisebbségi szervezeteknek „nincs világosan meghatározott státusuk, és ez így nincs rendjén. Nem lehet azt mondani, hogy alapítványként kezeled őket, és közben részt vesznek a választásokon.” Az SZDP elnöke ezt a képviselőházban tegnap megismételt szavazással elfogadott pénzmosási törvénytervezet kapcsán nyilatkozta, amelyet a civil szervezetek ellehetetlenítése miatt az RMDSZ is ellenzett.
