405 éve választották fejedelemmé Bethlen Gábort

2018. október 27., szombat, História
„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)
1613. október 23-án választották Erdély fejedelmévé Bethlen Gábort (ur. 1613–1629), aki 16 évnyi uralkodás után 49 évesen hunyt el. Országlásának köszönhetően Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres „aranykorába”.
  • Bethlen Gábor szobra Baróton, Vargha Mihály alkotása
    Bethlen Gábor szobra Baróton, Vargha Mihály alkotása
Iktári Bethlen Gábor 1580-ban Marosillye várában látta meg a napvilágot. Már kamaszként bekapcsolódott a tizenöt éves háború küzdelmeibe, harcolt Bocskai 1595. évi havasalföldi hadjáratában, majd a hadiszerencse elpártolása után a „törökös” párt híve lett. Bethlen Székely Mózes (ur. 1603) támogatójaként a Basta elleni küzdelemben is aktívan részt vett, az ő bukása után pedig török területre bujdosott, ahol magához ragadta az erdélyi politika és diplomácia szálait. Oroszlánrésze volt abban, hogy a Rudolf (ur. 1576–1608) ellen 1604-ben felkelt Bocskai Istvánt (ur. 1604–1606) Erdély, majd Magyarország fejedelmévé választották.
Bocskai két évvel később meghalt, Bethlen pedig hamarosan elérte, hogy Rákóczi Zsigmond (ur. 1607–1608) lemondjon a trónról az ő pártfogoltja, Báthori Gábor (ur. 1608–1613) javára; az utolsó Báthory-fejedelem kezdetben hálásnak is mutatkozott – tanácsadójának, főkapitánynak és főispánnak nevezte ki pártfogóját –, az uralkodó Habsburg-barát politikája és kicsapongó élete miatt azonban kettejük viszonya fokozatosan megromlott. 1612 során Bethlen Gábor ismét török területre menekült, ahonnan Báthori meggyilkolása után már fejedelemként térhetett vissza.
A Portához lojális Bethlent 1613. október 23-án, a török csapatok jelenlétében iktatták be tisztségébe. Az új uralkodó kezdetben igen népszerűtlen volt, hiszen szemmel láthatóan az oszmánok pártfogását élvezte, nem volt gazdag, ráadásul megválasztása után át kellett adnia Lippát a Porta számára. A fejedelem helyzetét tovább súlyosbította, hogy a királyi Magyarország eközben a Partiumban terjeszkedett Erdély kárára, egyúttal a Habsburgok Bethlen-ellenes hangulatot keltettek Európában.
Ebből a kedvezőtlen helyzetből kiindulva alkotta meg aztán életművét – a „tündérkertet” – a 16 esztendőn át regnáló fejedelem.
Az uralkodó első és legfontosabb teendője természetesen a gazdaság felvirágoztatása és a kincstár feltöltése volt, amit többek között a merkantilista szemlélet átvételével és a Nyugat-Európában üldözött protestánsok betelepítésével alapozott meg. Bethlen a szász tiltakozás dacára komoly hangsúlyt fektetett a magyar kézműipar fejlesztésére, külföldi szakembereket hívott az erdélyi bányakincsek kiaknázására, és fellendítette a kereskedelmet is.
A fejedelem gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult, a konjunktúra pedig idővel más területeken is megmutatkozott: amellett, hogy Bethlen bőkezű mecénásként kezdettől finanszírozta a külföldi egyetemekre kijutott erdélyi diákok tanulmányait, idővel Gyulafehérváron főiskolát is alapított, európai uralkodóhoz illően reprezentált udvara pedig az ország tudományos és művészeti életének fellegvára lett.
Bethlen rendkívül aktív külpolitikát folytatott, Erdély aranykora tehát azt is jelentette, hogy az 1620-as évekre felállt a fejedelemség történetének első állandó hadserege, melynek legfőbb feladata Magyarország egyesítése volt. II. Mátyás (ur. 1608–1619) a kezdetekkor komoly energiát áldozott arra, hogy – Homonnai Drugeth György trónkövetelő támogatásával – megdöntse uralmát. Az 1615-ös nagyszombati egyezség ebben a konfliktusban sok szempontból kompromisszumot teremtett, ráadásul hamarosan kirobbant a harmincéves háború, mely Bethlen javára változtatta meg az erőviszonyokat. 1618 során ugyanis a protestáns cseh rendek fellázadtak a buzgó katolikus II. Ferdinánd (ur. 1619–1637) öröklése ellen, a Német-Római Birodalmat lángba borító konfliktusba pedig idővel Erdély is belépett.
Bethlen – protestáns szövetségesként – a Porta jóváhagyásával és a csehek támogatásával szinte az egész királyi Magyarországot hatalmába kerítette, Pozsonyban a Szent Koronát is megszerezte. Azonban az 1620 novemberében vívott sorsdöntő fehérhegyi csatából seregei elkéstek. Miután ebben az ütközetben a cseh felkelés ügye elbukott, a fejedelem is kompromisszum­ra kényszerült, vagyis az 1620-as besztercebányai országgyűlésen hiába vette fel a választott királyi címet, kénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni II. Ferdinánddal.
Az 1622. évi nikolsburgi békében aztán a császár-király hasonló feltételekkel ajánlott békét ellenfelének, mint egykor II. Rudolf császár Bocskai Istvánnak: Erdély visszaszerezte az 1606-os bécsi békében megkapott hét felső-magyarországi vármegyét, megerősítést nyertek az 1608. évi, a magyar rendi jogokat és protestáns vallásgyakorlást biztosító törvénycikkek, ezenfelül Bethlen birodalmi hercegi címet kapott, Oppeln és Ratibor birtokokkal. Az engedményekért cserében a fejedelem átadta a Szent Koronát, és visszavonult a megszabott határok mögé.
(A Rubiconline nyomán)
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 335
szavazógép
2018-10-27: Sport - :

Rangadót játszik a címvédővel a Sepsi OSK (Labdarúgás, I. liga)

A Sepsi OSK törheti meg a címvédő Kolozsvári CFR veretlenségi sorozatát, ugyanis az éllovas 2018-ban még nem veszített vendégeként a bajnokságban, hat győzelem és hat döntetlen a mérlege. Az Eugen Neagoe irányította csapat nehéz mérkőzés előtt áll az odavágó-sorozat utolsó, 13. fordulójában, azonban a hazai pálya előnye kedvező eredményt hozhat. A mérkőzést vasárnap 21 órától rendezik a sepsiszentgyörgyi stadionban.
2018-10-27: Nemzet-nemzetiség - :

Újfajta szövetségre van szükségünk (Interjú EMIL ALUAȘ karmesterrel, a Pro West Alapítvány elnökével)

A világ számos országában megfordult karmester, Emil Aluaş a Maros megyei Nagysármáson született, a Mezőség közepén. „Egyébként Tőkés Lászlóval egyazon évben születtem, tehát 1952-ben, akivel több mint ötven éve ismerjük egymást. Nagysármáson egy jelentős lélekszámú, református és adventista hitű, kiváló mesteremberekből álló és nagyon szorgalmas magyar közösség él” – írta bevezetésként a jelenleg Budapesten dolgozó Aluaş, a Pro West Alapítvány alapító elnöke. Nem tudtunk személyesen találkozni, az interjú elektronikus levelezés útján készült.