A gyártók a károsanyag-kibocsátás csökkentésével versengenek a vásárlókért. Így sikerült  az Euro1 néven ismert normától az Euro4-ig a károsanyag-kibocsátást tizedére csökkenteni. A vevőt a kibocsátás mértékétől függően különböző támogatásban részesítik. Az elektromos meghajtású járgány lenne a menő, de még erős az idegenkedés tőle, mert drága  és árammal való feltöltése nehézkes. A hagyományos vagy felemás üzemanyaggal működő gépkocsikat gyártók azon igyekezete, hogy csökkentsék az egészségünkre káros anyagokat, elismerésre méltó, dicséretes dolog. Komoly kihívásokkal küzdenek meg, és sokszor hatalmas anyagi ráfordítással jutnak előre. Az egyre aggasztóbb kutatási eredmények szerint a járművekből kibocsátott szén-monoxid jelentősen hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához, a meglévők súlyosbodásához. Felmérték, megértették, hogy nem lehet a környezeti káros hatásokat csak gyógyszerekkel orvosolni, érdemesebb megelőzni a bajt. A mérgező szén-monoxid mellett ma már megszabják a kibocsátott szénhidrogének, a nitrogén-oxidok és a szemcsék számának határértékét is. Már nem túlzás, hogy a legújabb típusú autók tisztább levegőt pufognak ki,  mint amilyet beszívnak...

A mi utcánkban biztosan így van: az Euro6-os  gépkocsi a lakásom elé bokáig érő porba érkezik. Sokszor olyan porfelleg fogadja, hogy a sofőrnek az ablaktörlőt is be kell kapcsolnia, ha látni akar. Ez a por pedig biztosan károsabb az egészségre, mint az elégetett benzin füstje. Az út porában az elhullott állattetemtől és ürüléktől, köpettől kezdve minden benne van, ami egy elhagyatott, elhanyagolt falusi úton található. A túloldali vízlevezető árok betömődése miatt utcánk még a részleges öntisztítás lehetőségétől is megfosztatott. Az  útszéli  csalánkórókról, útilapuról szotyog a por. Az eldobott csomagolóanyagokból, elhullatott maradékokból megtudhatjuk, mit fogyasztottak, ettek, ittak, szívtak az ipari szinten működő farmok vendégmunkásai. Az utcánkat elborító porfellegek azért keletkeznek, mert a nagy sebességgel közlekedő autók, mezőgazdasági gépek, két-három (!) utánfutót is húzó óriás traktorok, nyerges vontatók, légfékkel működő járművek felverik a port. Utcánkon bonyolódik le a falu mezőgazdasági munkálatait kiszolgáló forgalom zöme. Betakarodáskor egymást érik a gépek. De a közeli, másik utca sorsa sem rózsásabb: a leaszfaltozott főutca kímélése miatt oda terelték a  nehéz forgalmat. A bajba besegít  a Nemere is. Ha nekidurálja magát,  a felvert port kavarja, sűríti s száz méterekre viszi...

A káros hatást sebességkorlátozó padka építésével csökkenteni lehetne, addig is, amíg sikerül portalanítani ezt az útszakaszt. A nemtörődömség, érzéketlenség azonban abból is kitűnik, hogy még egy sebességkorlátozó táblát sem tettek ki, pedig ehhez nem kellene európai uniós alap, annál kevésbé, hogy a szóbeszéd szerint többmilliós többlettel zárták a múlt évet a községházán.

Marad a szembetűnő különbség a most már egyre átfogóbb környezetvédelem és a helyi közömbösség között...

Bede Ferenc, Alsócsernáton