Az első benyomások

Kedd. Zuhogó esőben szálltunk repülőgépre a bukaresti Băneasa, újabban Aurel Vlaicu reptéren. Mintegy két és fél órát töltöttünk a magasban, de nagyrészt csak a felhőket láttuk — felülről. Ott igencsak ragyogott a nap, de ez bennünket nem melegített. Majd csak Belgium fölött ritkultak a felhők, s láttunk néhány rendezett települést — madártávlatból. A leszállást a dobhártyák kissé megsínylették, de sebaj, lássuk, mi vár ránk!

A charleroi-i repülőtéren jól öltözött alacsony emberke félénken tartott egy SOGOR feliratú fehér lapot. A vallon gépkocsivezető várt ránk. Busszal mentünk a brüsszeli Manhattan Szállóba. Amolyan évszázados épület, de a belvárosban. Még jó két óra a vacsoráig, hát nézzünk kissé körül!

Tízpercnyire a központ, azaz a Nagy tér, franciául Grand Place, hollandul-falamandul Grote Markt. Itt igen kényesek a kétnyelvűségre. A lakosság közel 60 százaléka flamand, azaz holland ajkú, 35 százaléka vallon, vagyis francia anyanyelvű. Brüsszel flamand területre esik, ám a lakosság zöme vallon. Mármint a statisztikákban, mert az ott látott embereknek csupán negyede lehetett fehér, a többi színes bőrű. A legtöbb arab, de jócskán vannak négerek is, főleg az egykori gyarmatról, Kongóból, az üzletekben meg főleg ázsiaiak szolgálnak ki.

A főváros elég szemetes. Falfirka is akad bőven. A közúton az erősebb elve győz, szinte mint Bukarestben. Ám a gyalogost tisztelik. Ha csak az átjáró felé mozdult, megáll az autó. Furcsának tűnik a háztartási hulladék összegyűjtése. Este tele voltak az utcák fehér rafiazsákokkal. Mindenkinek ki kell tennie a kapuja elé a szelektált hulladékot. Elég ronda látvány, de a helybeliek szerint környezetbarát megoldás, s a bekötött zsákokból nem terjed a fertő. Igaz, egyetlen kukázót sem láttunk, viszont koldust igen, románt is, a szintén román utcai zenészt.

A fővárosban kedvesebben fordulnak az idegenhez, ha franciául szólal meg, de mindenütt lehet angolul is boldogulni.

A sör és a csoki hazája

Ha már híres sörgyártó országba kerültünk, hát lássuk a felhozatalt! A belvárosban a Nagy tér közelében, a Hentesek utcájában mindkét oldalon vendéglők sorakoznak, előttük teraszok, alig lehet középen elférni. Az innen nyíló utcácskák hasonlóak. Arab és kínai pincérek szólítgatják le a járókelőket, tessékelnének be vendéglőjükbe. Egy arab magyarul szólt hozzánk, s biztatott, nála a legfinomabb az étel.

De mi csak sört akartunk inni. Híresek a belga sörök. De nem olyanok, mint a mieink, nem keserűek. Furcsán is hatott a Csíki sör kedvelőinek a zamatos ital. Volt mindenféle: szűrt, szűretlen búzasör, málnaízű, citromízű, s ki tudja, még mennyiféle, aztán apátsági sörök, barna sörök.

Belgiumban 400—450-féle sör készül, ám ha a málna-, eperízű söröket is ide számítjuk, számuk eléri a 750-et. Évente hárommillió hektolitert exportálnak. A klasszikus belga sörök a trappisták és az apátsági sörök. A márkás söröknek van sajtban megfelelőjük. Ezek igen erősek, a tizenkér fokos alkoholtartalom több, mint a mieink kétszerese.

Megkóstoltuk a legrégebbi belga sört, az 1128 óta gyártott Grimbergent is. A barna sör kedvelőinek a Chimay ízlett a legjobban, a pilseni sörökhöz szokottaknak a Duvel.

Belgium csokijáról is híres. Évente több mint 200 tonna csokoládét készít mintegy háromszáz gyártó. Ennek kétharmada exportra kerül. A belgák évente átlagban hét kiló csokit fogyasztanak. Igen érdekesek a belváros utcái, a kirakatok különbnél különb csomagolású és formájú csokikkal rakottak. Sok helyen a forró csoki szökőkútként csalogatja az érdeklődőket. Még egy csokimúzeumba is elmentünk, a Planet Chocolat-ba, ahol bemutatták a csokigyártás titkát, s ismertették a csokikészítés történetét. No meg néhányat meg is kóstoltunk.

Európa központjában

Szerda. Meglátogatjuk az Európai Parlamentet. Brüsszel nem csak Belgium, de Európa fővárosa is. Igaz, az EP valódi székhelye Strasbourgban van, a főtitkárság Luxemburgban, de Brüsszelben vannak a hivatalok. Továbbá az Európai Bizottság is ott székel, a NATO-ról nem is beszélve. A parlamenti negyed hatalmas üvegépítményeivel tűnik ki a városképből. Amolyan modulok. Amint bővült valamely hivatal, újabb épületet húztak fel, s üvegfolyosóval kötötték a szomszédoshoz.

Kovács Richárd és Medgyesi Emese asszisztens gardíroz bennünket. A parlamentben a huszonhét tagállam zászlaja előtt fényképezkedünk. Aztán Mariana Cosac és Polner Gergely, az EP látogató- és szemináriumszolgálatának román, illetve magyar felelőse bemutatta az intézményt. Előbbi a román delegációkat fogadja, utóbbi a magyarországiakon kívül felvállalta a két felvidéki és három erdélyi magyar képviselő vendégeinek kalauzolását is.

Igen költséges, hogy az EP székhelye Strasbourgban van, s az egész brüsszeli állománynak havonta át kell költöznie egy-egy soros ülésszakra, ám az a város az európai béke szimbóluma, a francia—német kiegyezés jelképe, s az 1992-es edinburghi egyezmény értelmében ez a helyzet.

Az előadók ismertetik az európai intézmények felépítését, hatáskörét. Téves az a felfogás, hogy az Európai Bizottság az unió kormánya lenne, hisz nincs végrehajtó jogköre. Ami fontos: egyedül neki van jogszabály-kezdeményezési hatásköre. A parlament viszont az egyetlen közvetlenül választott intézmény. A mintegy 495 millió uniós polgárt 785-en képviselik az EP-ben.

Az EP-ben nincs kormánypárt, nincs ellenzék. Ott frakciók működnek, s mindig alkalmi koalíciók létesülnek egy-egy ügy érdekében. A legnagyobb az Európai Néppárt csoportja, ennek tagja a Demokrata Párt és az RMDSZ Romániából, valamint a Fidesz, a KDNP és az MDF Magyarországról. A felvidéki magyar Koalíció Pártja is ide tartozik.

Aztán kérdések hangzanak el, s válaszok. Boncolgatjuk a bővítés esélyeit. Horvátország 2010-ben EU-taggá válhat, ám a szintén nevesített Törökországról nem tudni. Ugyanis ha felvételt nyerne, a legnagyobb EU-tagállam lenne, a legtöbb képviselővel rendelkezne, s elbillentheti az egyensúlyt...

Csupán hatodrangú kérdések

Sógor Csaba beszámolt tapasztalatairól. Lapunk érdeklődésére, hogy mennyire van jelen a romániai regionális újraosztás és a székelyföldi autonómia kérdése az EP-ben, elmondta: ezek ott hatodrangú kérdések, s a napirend előtti egyperces felszólalások alkalmával lehet érinteni, akkor is csatolt áruként, amikor más témához hozzászólnak. Például a koszovói vagy a tibeti helyzet kapcsán tudta szóvá tenni. Érdekességként elmondta, első felszólalásakor megjegyezte, milyen jó, hogy az EP-ben anyanyelvén szólalhat fel, mert ezt otthon nem teheti. Ebből a román politikusok és a sajtó botrányt kavartak, erre a következő ülésen ismét szólnia kellett, hogy Romániában használhatja ugyan anyanyelvét, de azért is hozzátette: a parlamentben nem. További feszegetésünkre Sógor kifejtette, az autonómia ügye is pont olyan, mint a kolozsvári Bolyai Egyetemé, amit előbb itthon a magyar közösségnek kell tisztáznia. Ezekben a kérdésekben közös nevezőre kell jutni, s együttesen kell fellépni. Semmi esély addig előrelépni, amíg mi itthon nem tudunk megegyezni.

Az EP-ben létrejönnek konjunkturális koalíciók. Romániának 35, Magyarországnak 24 EP-képviselője van. Ám ha magyarkérdésről van szó, 30-as létszámmal is lehet számolni, ilyen szempontból nincs Trianon. Ezt már Perger István, az EP sajtószolgálati osztályának munkatársa mondta. Ugyanis az anyaországiak mellett ott a két felvidéki, a két RMDSZ-es, továbbá a független Tőkés László és a Nemzeti Liberális Párt színeiben bejutott Csibi Magor is. Ez már elég jó létszámnak minősül — tette hozzá.

A világ legszebb tere

Victor Hugo szerint a Grand Place a világ legszebb tere. Van benne valami, de amelyeket én láttam, azok közül kétségtelenül a legszebb. A térből kimagaslik a Városháza karcsú, 90 méter magas tornya, csúcsán a védőszent, a sárkányt legyőző Szent Mihály aranyozott szobrával. Különben a város címere is Szent Mihályt ábrázolja. Maga a gótikus épület a legnagyobb a téren, és igen ékes, rengeteg szoborral díszített. Bal szárnya 1402 és 1416 között épült, a jobb szárny alapkövét 1444-ben tették le.

Szemben a neogótikus Király háza áll, aminek valójában semmi köze a királyhoz. Igaz, hogy a brüsszeli vert csipke világhírű, de az épületen levő kőcsipkézet elkápráztató. Az 1405-ben bíróságként működő épület mai alakját a XIX. században kapta. Helytörténi múzeumnak ad otthont.

A nagy téren még harminc díszes ház található, köztük egy palota, a többi karcsú, egymáshoz ragasztott magas épület, különböző céhek székházai.

A főtértől kissé északra található a Szent Mihály- és Gudule-székesegyház. Nem az úton mentünk, mert észrevettük Don Quijote és Sancho Panza lovas-szamaras szoborcsoportját, de nagy ámulatunkra ezzel szemközt Bartók Béla állószobra szerénykedett. A templomot a város női és férfi védőszentjéről nevezték el. A hatalmas, kéttornyú, toronysisak nélküli épület a román kor, a gótika és a reneszánsz jegyeit viseli magán, ugyanis 1226-tól kezdve háromszáz éven át épült. Hihetetlen, de középhajója fél hektár alapterületű!

A Grand Place-tól nem messze található a Manneken Pis, a pisilő kisfiú, Brüsszel szimbóluma. Mai alakját a XVII. században nyerte. Igen nagy tisztelet övezi. Számomra érthetetlen a nagy felhajtás körülötte. De társa is került, 1985-ben megalkották a pisilő kislányt, a Jannekene Pist, mely a Hentesek utcájából nyíló egyik zsákutcában látható.

Mazsolák

Kicsi a világ! Brüsszelben összefutunk a Sepsiszentgyörgyről ismert Dan Suciuval. Mi járatban? — kérdeztük. Hát a Demokrata-Liberális Párt ifjúsági szervezete épp Brüsszelben tartotta ülését — jött a válasz. Aztán a Grand Place-on, a környező épületekben gyönyörködve észrevettük, hogy a városháza teraszán éppen Sorin Oprescu, Bukarest főpolgármestere feszített vendéglátója társágában.

Megtudtuk, Brüsszelben Magyar ház is van, s ott többek között református és római katolikus istentiszteletet is tartanak. Az európai tisztviselők gyerekeinek magyar tannyelvű osztályt tartanak fenn.

Az EP-ről köztudott, hogy igen bürokratikus intézmény, de akik ott dolgoznak, elmondják, ott minden előre kiszámított, ilyen szempontból nincs stressz. Például azt is tudni, hogy a következő EP-választások jövő év június 4—7-e között zajlanak.

Első este olasz vendéglőben vacsoráztunk. A tulaj Belgiumban született, de esze ágában sem volt állampolgárságért folyamodni. Megmaradt olasz állampolgárnak. Úgy is uniós.