„Első lépésben módosítanunk kell a munkatörvénykönyvet, amelyben jelenleg nem létezik a differenciált minimálbér fogalma, majd ezt követően kell hoznunk egy kormányhatározatot. Eredetileg úgy volt, hogy 2019. január 1-jétől 2080 lej lesz a minimálbér és 2350 lej a legalacsonyabb havibérük azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, vagy legalább 15 év szakmai tapasztalatuk van” – mondta Vasilescu. A 15 év tapasztalatnak általában kell meglennie – magyarázta a tárcavezető, azaz nem felsőfokú végzettséggel, nem azonos munkahelyen, hanem összességében, tehát ebbe beleszámít az esetleges munkanélküli időszak vagy a szülési szabadság is. Vasilescu azt is megemlítette, volt egy olyan elképzelésük, hogy november 1-jétől növeljék a minimálbért, de ezt a munkáltatók szervezeteinek nyomására elvetették.

A munkaügyi miniszter továbbá megerősítette: 2019-től minden állami alkalmazottnak nő a fizetése, mégpedig a fizetési törvénybe foglalt bérrács szerint 2022-ben esedékes és a mostani bér közötti különbség 25 százalékával.

A miniszter a szenátus asztalán lévő nyugdíjtörvény-tervezetről is szólt. Elmondása szerint a felsőház munkaügyi bizottsága ezen a héten kezdi tárgyalni. Reményét fejezte ki, hogy nem lesz sok módosítás, mert ha mégis, akkor alkalmazhatatlanná válik a jogszabály, egyetlen kormány sem vállalhat fel ugyanis nagyobb nyugdíjemelést, mint amit a jelenlegi kabinet véghezvitt. „A kormányprogram gyakorlatilag megduplázza a társadalombiztosítás költségvetését. Amikor átvettük a kormányzást, ez 56 milliárd lej volt, most 71 milliárd, 2021-ben pedig, amikor a törvény teljes egészében érvényes lesz, 140 milliárd lej lesz” – magyarázta. Vasilescu szerint a folyamat 2020-ban igényli a legnagyobb költségvetési erőfeszítést, mivel a járandóságok ekkor duplázódnak a 2016-os évhez képest, amikor a Szociáldemokrata Párt átvette a hatalmat. Ezt mutatja a nyugdíjpont értékének változása is, hisz most 1100 lej, jövőre 1265 lej, 2020-ban pedig 1775 lej lesz – állította a miniszter.