Sérti az alaptörvényt a parlament nyári rendkívüli ülésszakán megszavazott új közigazgatási törvénykönyv – állapította meg tegnap az alkotmánybíróság. A jogszabály ellen az államfő és az ellenzék emelt óvást. Az önkormányzati elöljáróknak előirányzott speciális nyugdíjakat kifogásolták, a 17 éve hatályos és az újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat is támadták. Az RMDSZ abban bízik, hogy a döntés csak ideiglenesen jelent akadályt egy hatékonyabb, az anyanyelvhasználati jogokat is garantáló közigazgatási rendszer kialakításának útjában.
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a parlament júliusi rendkívüli ülésszakában fogadta el a képviselőház.
A kódex a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A taláros testület szerint sérült a kétkamarás parlament alkotmányos elve, vagyis a képviselőház olyan fontos változtatásokat épített a jogszabályba, amelyeket a tervezetről korábban szavazó szenátusnak nem volt alkalma megvitatni. Az alkotmánybíróság többszöri halasztás után hozta meg döntését. A testület határozatát ismertető első beszámolókból nem derült ki, hogy helyt adtak-e a magyarság jogait elvitató óvásoknak is, vagy csak procedurális hibák miatt minősítették alkotmánysértőnek a jogszabályt. Az új közigazgatási kódexbe foglalt kisebbségvédelmi előírások így egyelőre nem léphetnek hatályba. A tervezet visszatér a parlamentbe, amely várhatóan az alkotmánybíróság később megjelenő részletes indoklása szerint fogja kiigazítani a jogszabályt.
Az RMDSZ részéről Cseke Attila szenátusi frakcióvezető reagált az alkotmánybíróság döntésére, mellyel helyt adtak Klaus Iohannis államfő, valamint az ellenzéki parlamenti alakulatok által benyújtott óvásnak. A frakcióvezetőt idéző közleményben a szövetség leszögezi: gyors megoldást szorgalmaznak a normakontrollon elbukott közigazgatási kódex kijavítására. Cseke Attila a további lépésekről szólva kifejtette: miután az alkotmánybíróság közzéteszi hivatalos indoklását, egy javított törvénytervezetet kell a parlament elé terjeszteni, azt ugyanis minden politikai alakulat belátja, hogy szükség van egy új közigazgatási törvénykönyvre. Az új közigazgatási kódex egy sokkal modernebb közigazgatási rendszert alapoz meg, amely az RMDSZ javaslatai alapján garanciát jelentene a meglévő anyanyelvhasználati jogokra, és kibővítené azokat, konkrét decentralizációs folyamatokat szabályoz. „Elértük, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztettük az anyanyelvhasználatot a prefektusi intézményre, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra. Javaslatunkra anyanyelvű formanyomtatványok segítenék az ügyintézést ezután az önkormányzatokban, tisztáztuk, hogy a megszerzett anyanyelvhasználati jogok ott sem csorbulnak, ahol időközben 20 százalék alá esett a magyar közösség aránya” – idézte a közlemény Cseke Attilát.
