A világ szinte valamennyi népe ősidők óta kiválasztott magának mágikus, szerencsét hozó számokat. Így van ez, amióta csak elkezdték számba venni a leölt állatokat, a meglévő tárgyakat, számolni a napokat, figyelve a csillagok járását, a bolygók haladását az égen. Mindezt aztán összekötötték a szerencsés vadászat időpontjával, csodálatos, váratlan gyógyulásokkal és megnyert csatákkal vagy éppen viharokkal, tragédiákkal. Így alakultak ki a hajdani természeti népeknél a szerencsésnek vagy baljóslatúnak, szerencsétlennek tartott számok. A kínai számmisztikára az a jellemző, hogy nem annyira bizonyos számoknak tulajdonít mágikus jelentőséget, mint inkább magának a számnak mint sztereotip mennyiségjelölésnek — magyarázza a Terebess Lexikon. E sajátos számmisztika napjainkig sem vesztette el a jelentőségét. Néhány jellemző példát is felsorol a Távol-Kelet történelméről és hétköznapjairól a számmisztikai adalékokkal szolgáló lexikon. Ebből kiderül, hogy korántsem csupán a 8-as számnak van kitüntetett szerepe. A Kínában közismert számsztereotípiák közé tartozik a kettes szám fontossága: 2 császár, 2 dinasztia, 2 főváros. Ám a többi sem kevésbé fontos: 3 főméltóság, 3 áldozati állat (a bika, a bárány, a sertés), 4 tenger (már ami az akkori, általuk ismert világot körbeveszi), 4 könyv (a konfuciánus szent könyvek), 4 szent állat (a sárkány, a főnix, az egyszarvú és a teknős), 4 égtáj, 5 kánon, 5 elem, 5 érzékszerv, 5 szent állat (az előbbi négy kiegészül a sárkánnyal), 5 szent hegy, 5 szín, 5-fajta gabona, 6 rossz (a betegségeket okozó rossz időjárási tényezők), 6 minisztérium, 7 érzelem, 7 ok (a válásra). A 8 eleve szerencsés szám, de régen a 8 jogalap volt a hivatalnokok leváltására. Tágabb értelemben számos távol-keleti országban a 8 az újrakezdés, az újjászületés száma is. A kínai számmisztikában folytatódnak a szerencsés számok: 9 rokonsági fok, 100 családnév. Más vonatkozásokban a 16, a 24, a 72, a 100 és a 10 000 is sokjelentésű, a fontos számok közé tartozik.

A 3-as szám gyakran szerepel európai népmesékben: az édesanyának 3 fia megy szerencsét próbálni, akiknek 3 próbát kell kiállniuk, sikerrel. Tajvanon olyannyira félnek az emberek a halál számjegyének tartott 4-estől, hogy a személyi igazolványokban egynél többször nem szerepelhet a 4-es számjegy. A babona szerint a 4 kiejtése kínai nyelven hasonlít a halált jelentő szóhoz. Mindezt a tajvani belügyminisztérium is figyelembe veszi, és a kettőnél több 4-est tartalmazó igazolványok tulajdonosai kérhetik az okmány lecserélését. Az pedig bevett gyakorlatnak számít — akárcsak más országokban a 13-assal szembeni aggály —, hogy számos tajvani épületben nem található 4. emelet — ezt egyszerűen csak a harmadik feletti szintnek nevezik. Egyébként a 13-as számmal kapcsolatos európai és amerikai babona egészen új keletű, 19., illetve 20. századi, jóllehet a népnyelv ezt a számot az ördög tucatjának nevezi. A 12-es viszont a számok szimbolikája szerint harmóniát tükröz, hiszen ennyi órája van a napnak és az éjszakának egyaránt, és ennyi hónapból áll az év. A Bibliában is 12 apostol szerepel, a bajt hozó Júdás, az áruló a 13. A hagyomány szerint Ádám és Éva pénteken evett a tiltott gyümölcsből, Jézust is pénteken feszítették keresztre. Nem tartják jó ómennek, ha péntekre esik a hó 13. napja, holott például a statisztikák szerint az ilyen napokon nem történik több baleset, mint máskor. Érdekes azonban, hogy a hónap 13. napja leggyakrabban péntekre esik.

Elek Lenke