Az önkormányzat egyértelmű külpolitikai sikerének könyveli el Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, hogy a testület alelnöke, Grüman Róbert töltheti be csütörtöktől az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnöki tisztségét.
Tamás Sándor röviden felidézte, hogy a kongresszusban több mandátumon keresztül Kovászna megye adta a tíztagú romániai delegáció RMDSZ-es tagjait: Demeter János korábbi megyeitanács-elnök, illetve alelnök, majd Klárik Attila megyei tanácsos, 2016-tól pedig Grüman Róbert alelnök. A megyei önkormányzat vezetője hozzátette: 2010 márciusában az önkormányzati kongresszus plenáris ülése alkalmával bemutatták Strasbourgban Kovászna megye idegenforgalmi és turisztikai értékeit egy interaktív kiállítás keretében, idén pedig az önkormányzati szakbizottság tartott meghívásunkra kihelyezett ülést Bálványosfürdőn nemzetközi konferenciával összekötve. Az akadályok ellenére egy igen fontos témában sikerült tanácskozni: a nyelvhasználati kérdésekről a helyi és regionális önkormányzatokban, de emlékezetes maradt a hírhedt provokátor, Dan Tanasă álbotránya is, amely meglátása szerint hozzájárult a mostani külpolitikai sikerhez.
Ami Grüman Róbert kinevezésének jelentőségét illeti, Tamás Sándor három fontosabb elemet említett: az új tisztség révén a kongresszus 24 tagú bürójának (a legfőbb döntéshozó szerv) teljes jogú tagjává válik, továbbá a következő két évben vezeti azt a bizottságot, amely a bálványosi konferencián kezdeményezett Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban jelentést készíti, és végül jelenlétével közvetlen módon részt vehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának betartásáról a kongresszus által összeállított jelentés kivitelezésében. Tamás Sándor arról is beszámolt, hogy hamarosan árnyékjelentés készül az önkormányzati charta érvényesüléséről, amelyben helyt kapnak azok a jogsértések, amelyeket a székelyföldi és erdélyi önkormányzatok elszenvednek. „Hibás következtetés, ha azt hiszik, hogy elnyomással, kényszerrel, fenyegetéssel el tudnak hallgattatni, sőt, meg tudják szüntetni az egyre nagyobb igényt az anyanyelvhasználatra.
Meggyőződésünk, hogy kitartó munkával, minden nemzetközi lehetőséget kihasználva, felhíva a figyelmet, végül a román elit is megérti és elfogadja, hogy amit kérünk, az a normalitás része: Székelyföldön a román mellett legyen a magyar is regionális hivatalos nyelv, a helyi és regionális szimbólumok pedig szabadon használhatók” – fogalmazott Tamás Sándor.
Grüman Róbert elmondta, a romániai delegáció egyedüli magyar tagjaként tevékenykedik a bizottságban. Sok esetben az alapoktól kell kezdeni a bemutatkozást, hisz a 47 tagállamból származó legtöbb kollégának nincs tudomása arról, hogy Romániában jelentős magyar kisebbség él. A közelmúlt eseményeit illetően az alelnök beszámolt arról, hogy több választási megfigyelési delegációban vett részt Finnországban, Macedóniában, Hollandiában és Bosznia-Hercegovinában, ahol a többnyelvűség érvényesülését is tanulmányozhatta. Emellett a szakbizottság novemberi ülésén elfogadták a bálványosi esemény kiértékelését is, amit mindenki pozitívan véleményezett.
