Mint írják, egy ilyenfajta intézkedés minimum sértő a város lakosaira nézve, és mindenképp visszalépést jelent a barátságos és egészséges infrastruktúra kialakítása terén, amelyre szüksége lenne egy európai perspektívájú városnak. Elgondolkodtató ebből a szempontból, hogy tavaly Bákó viselte a Románia Ifjúsági Fővárosa címet. Az Olt megyei Slatinán is hasonlóan „környezettudatosak” a városatyák, akik díszes burkolatelemeket helyeztettek a fák köré, és ahol túl vastag volt a fák törzse, ott a munkások lefaragták azt a burkolatnak megfelelő méretűre. (Transindex)

ÚJABB NEGATÍV REKORD. A 800 ezer lakost meghaladó népességű európai városok közül Bukarestben töltik a legtöbb időt – évente átlagosan 218 órát – közlekedési dugóban az autósok, világviszonylatban pedig a román főváros a harmadik helyen áll a menetidő csúcsidőben mért meghosszabbodása tekintetében. A holland TomTom navigációs szoftvereket gyártó cég, amely a termékeit használó autósoktól automatikusan érkező forgalmi információkat összesíti 48 ország 390 nagyvárosában, a 2016-ban mért átlagos menetidők alapján állította össze rangsorát. Az 50 százalékos átlagos torlódási faktorral Bukarest bizonyult közlekedési szempontból Európa legzsúfoltabb városának, megelőzve Moszkvát (44), Szentpétervárt (41), Londont (40) és Marseille-t (40). A globális „dugó-rangsort” Mexikóváros vezeti (66), majd Bangkok (61), Jakarta (58), a kínai Csungking (52) és Bukarest (50) következik. (Hotnews/Maszol)

NYOLC ÓRA MUNKA? Megdöbbentő adatok derülnek ki a BestJobs munkaközvetítő portál felméréséből, mely szerint a romániai magánszférában dolgozók 70 százaléka, azaz tíz emberből hét a napi nyolcórás munkaidőnél több időt tölt munkahelyén. Nagy részük a munka nagy volumene miatt kénytelen a szabadidejéből is áldozni. Sőt, 27 százalékuk azt állítja, a munkaadó gyakorol nyomást rájuk, hogy így mutassák ki a cég iránti elkötelezettségüket. Csupán kilenc százalék mondta, hogy azért dolgozik többet, mert szereti a munkáját. A felmérésből az is kiderül, hogy az elmúlt években a technológiai fejlődés eredményeként jelentősen megváltozott a munkaidő és a szabadidő aránya, utóbbi rovására. A túlórázók 40 százaléka az állandó internethozzáféréssel magyarázza, hogy szabadidejében is ellenőrzi munkahelyi íméljeit, válaszol az üzenetekre. A legtöbb időt a középvezetők töltik az irodában, van, aki két órával is többet ül bent, egyesek otthonról is dolgoznak. (Főtér)