Jövő év január 23-ára napolták el az ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete által kezdeményezett pert tegnap a kézdivásárhelyi bíróságon. Az ozsdolaiak 33 hektár erdőért perelnek az 1991/18-as módosított földtörvény alapján. A halasztást Laczkó-Dávid Géza védőügyvéd kérte.
Az ozsdolai közbirtokosság ez év július 12-én iktatta a céhes város bíróságán azt a beadványt, amelyben pert kezdeményezett az ozsdolai és megyei tulajdonjog-megállapító bizottság, valamint a Romsilva Állami Erdészet ellen. Az első tárgyalást október 17-ére tűzték ki, de akkor érdemben nem volt szó az ügyről, hanem halasztottak.
Időközben azonban váratlan és rendkívül veszélyes fordulatot vett az ozsdolai erdővagyon ügye. A román állam nevében ugyanis a pénzügyminisztérium a maga során szintén pert indított az ozsdolai közbirtokosság, valamint a helyi és megyei földosztó bizottság ellen. Az eljárást október 9-én iktatták a kézdivásárhelyi bíróságon, de még nem tűzték ki az első tárgyalás időpontját. A pénzügyminisztérium a már kibocsátott birtoklevelek eltörlését kéri a bíróságtól arra hivatkozva, hogy egyes közbirtokossági tagok telekkönyveiben az 1920–30-as évekből származó „zavaros bejegyzések szerepelnek”.
A tét óriási, hiszen 2900 hektáros erdőről van szó, amelyet 986 tagnak ítéltek vissza tizenhat évvel ezelőtt, és abban az esetben, ha netalán a bíróság az állam javára dönt, ez további visszaállamosításokra teremthet rendkívül veszélyes precedenst. Az ügy nagyon hasonlít a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a Maros megyei Bánffy-erdők visszaállamosítására.
Az ozsdolai közbirtokosság ügyeit jól ismerő Tamás Sándor megyeitanács-elnök, aki politikai karrierje kezdetén ügyvédként képviselte a Láros Közbirtokosságot, úgy látja, a román állam a pénzügyminisztériumon keresztül arra hivatkozva szándékszik érvényteleníteni az ozsdolaiak birtokleveleit, hogy az állam az 1921-es földreform végrehajtása során, 1923-ban és 1924-ben anyagi kártérítés ellenében sajátította ki az erdőket. Csakhogy figyelmen kívül hagyják, hogy a két világháború közötti időszakban a közbirtokosság perelt a kisajátítás ellen, és 1934-ben a brassói táblabíróság nekik adott igazat: elismerte, hogy kicsi volt az az összeg, amelyet az állam kárpótlásként az ozsdolaiaknak felajánlott.
Az ozsdolaiak erdejét a román állam a község javára próbálta kisajátítani, de a szóban forgó erdő soha nem került be Ozsdola vagyonleltárába, és a telekkönyvbe sem iktatták a település vagy az állam tulajdonjogát, a telekkönyvben egyetlen tulajdonosként a közbirtokosság szerepel. Az 1948-as államosításkor a közbirtokosságtól tulajdonították el az erdőket, és egy 1951-ben készített és az ozsdolai közbirtokosság által beszerzett üzemtervben is az áll, hogy az ozsdolai erdőket a közbirtokosságtól vették el.
