Cristian Citre nézett utána, hogy mit is jelent ez a számok szintjén. A 2016-os választási győzelem óta eltelt 22 hónapban három miniszterelnök és több mint 70 miniszter fordult meg a Victoriei-palotában, ezzel a legnagyobb kormányzati fluktuációt mutatva fel a rendszerváltás óta. A gyakori cserék hátterében Citre szerint Liviu Dragnea hatalommegtartási törekvése állhat: az SZDP elnöke befolyásolható embereket ültet kulcspozíciókba, ezáltal uralva a párt végrehajtó bizottságát és a pártot is. (g4 media/Transindex)

KÖZHIVATALNOKOK ELŐNYBEN. Míg szeptemberben az országos nettó átlagbér 2700 lej volt, a közigazgatási alkalmazottak átlagban több mint 4200 lejt vihettek haza. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint tíz évvel ezelőtt a bérkülönbség 39 százalékos volt az állami alkalmazottak javára, ma azonban már 58 százalékos. De ott sem keresnek egyformán. A közigazgatásban dolgozók fizetése 21 százalékkal haladja meg az egészségügyben és 55 százalékkal a tanügyben dolgozók átlagbérét. A közszférában a közelmúltban a legerőteljesebben az egészségügyi alkalmazottak bére nőtt: a jelenlegi nettó átlagbér 3505 lej, de még mindig nem éri utol a közigazgatási átlagot. A közszférában eszközölt béremelések legnagyobb vesztesei a tanügyben dolgozók: itt a nettó átlagbér szeptemberben 2731 lej volt, 2 százalékkal magasabb az országos átlagbérnél. Jelenleg 1,2 millió állami alkalmazott van (az összes alkalmazott 25 százaléka), ebből 208 ezer a közigazgatásban dolgozik. Béreikre idén a GDP 8,9 százalékát fordítják. Tavaly ez az arány 8,3, 2016-ban pedig 7,5 százalék volt. (Ziarul financiar/Maszol)

VISSZA AZ ALTERNATÍV TANKÖNYVEKET. Miután a nem éppen briliáns agyműködéséről ismert Liviu Pop egy évvel ezelőtt bevezette, hogy az iskolások mindenhol ugyanabból az egységes tankönyvekből okuljanak, az oktatási rendszer pedig megszabaduljon a „tankönyv-kiskirályokról”, vagyis az alternatív kiadóktól és termékeiktől, a hétfőn negyedik tanügyminiszteri mandátumát kezdő Ecaterina Andronescu kijelentette: „Az egységes tankönyvek bevezetése nem volt szerencsés döntés.” Tehát ismét versenyhelyzetet kell teremteni a tankönyvpiacon, ezzel pedig a minőségi szint is növekedne. Az tény, hogy az állami tankönyvkiadót a szakminisztérium alárendeltségébe vonó és a piacon egyetlen szereplővé tevő Pop-féle döntés rettenetes helyzetet eredményezett (gyatra tartalmi minőségű, borzasztó grafikai és nyomdai kivitelezésű tankönyveket erőltettek a diákokra). Az érem másik oldala, hogy a pedagógusok vérnyomása ismét az egekbe ugrik, mivel holtbiztos, hogy a tanügyi rendszer megint fenekestül felfordul, és kezdődik az újabb zűrzavaros, gányolós, félmegoldásos tankönyvcirkusz. (Főtér)