Katonai incidens miatt kiéleződött a feszültség Oroszország és Ukrajna között Porosenko javaslatára bevezették a hadiállapotot

2018. november 27., kedd, Világfigyelő
Megszavazta az ukrán parlament tegnap este a hadiállapot bevezetését azzal a változtatással, hogy nem az egész országban, hanem csak tíz megyében vezetik be. A Kárpáti Igaz Szó szerint a hadiállapot Kárpátaljára nem érvényes. Az ukrán haditengerészet vasárnap este közölte, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál, és az orosz különleges egységek elfoglaltak három ukrán hajót. A támadásban az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült. Súlyos következményekkel jár Kijev arra irányuló törekvése, hogy az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve konfliktust provokáljon ki Oroszországgal – figyelmeztetett tegnap kiadott közleményében az orosz külügyminisztérium a Kercsi-szoros közelében történt, általa provokációnak minősített orosz–ukrán tengeri incidenssel kapcsolatban.
A parlament ülését megelőzően rendeletet írt alá tegnap Petro Porosenko ukrán elnök a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) aznapi határozatáról, amely a hadiállapot azonnali bevezetését javasolta 2019. január 25-ig. Az ukrán parlament nemzetbiztonsági bizottsága az elnöki rendelet támogatását javasolta a parlamentnek. A 450 fős törvényhozásban többórás vita után tegnap késő este 276 támogató szavazattal fogadták el a hadiállapot bevezetéséről szóló elnöki javaslatot. A Kárpáti Igaz Szó közölte, Petro Porosenko államfő az előző változathoz képest végül csak 30 napos határidőre javasolta a katonai állapot elrendelését. Eszerint a döntés szerda reggel 9 órától lép életbe és 30 napig marad érvényben. Ugyanakkor az nem terjed ki Ukrajna teljes területére, csak azokra a megyékre, amelyek Oroszországgal, az Azovi- és a Fekete-tengerrel, valamint a Dnyeszter-melléki területekkel határosak, Kárpátalján nem lesz hadiállapot.
Az RNBO által javasolt hadiállapot az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot, hadüzenetet.
A hadiállapot jogrendjére vonatkozó törvény értelmében az intézkedés bevetése után számos korlátozás lép életbe: tilos elnök-, parlamenti és önkormányzati választást, sztrájkokat, tömeggyűléseket, tüntetéseket, népszavazást tartani és az alkotmányt módosítani. A hadiállapot idején nem lehet meneszteni az elnököt, a kormányt, a minisztereket, a bírákat, ügyészi szerveket.
Petro Porosenko nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországra az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekében tegnap, amikor telefonon megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak: a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO–Ukrajna Bizottságot.
 
Önmérsékletre intenek
Oroszország durván megsértette a szuverén Ukrajna területi épségét – hangoztatta Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülésén. A BT elutasította azt az orosz állítást, hogy Kijev sértette volna meg Oroszország szuverenitását. Az amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie ezt az orosz arrogáns cselekedetet. Az ENSZ BT rendkívüli ülését orosz és ukrán kérésre hívták össze.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az egyik közösségi oldalra feltöltött tegnapi üzenetében elítélte az előző nap elkövetett orosz erőszakot az Azovi-tengeren, és kijelentette, az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól.
Üzenetében az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette, Európa továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásának tekintetében.
Az Európai Unió (EU) már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát, miután az ukrán haditengerészet bejelentette, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége tüzet nyitott a Kercsi-szorosból kifelé tartó három hadihajóra.
A német szövetségi kormány önmérsékletet és párbeszédet sürget a Kercsi-szorosban történt incidens mindkét érintett országától, Ukrajnától és Oroszországtól egyaránt, ugyanakkor megerősíti, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett – mondta a német kormány szóvivője tegnap Berlinben. Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát. Azzal kapcsolatban, hogy az incidens a Krím félszigetet az oroszországi Krasznodar régióval összekötő híd térségében történt, aláhúzta, hogy a német kormány nemcsak az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolását tartja ellentétesnek a nemzetközi joggal, hanem a félszigetet Oroszországgal összekötő híd felépítését is. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a német kormány mindkét féllel folyamatosan kapcsolatban van.
A román külügyminisztérium mélységes aggodalmát fejezte ki tegnap az Azovi-tengeren, illetve a Kercsi-szorosban történtek miatt, és úgy ítéli meg, hogy az agresszió és a nemzetközi jog megsértése aláássa az egész térség biztonságát. A tárca Twitteren közzétett állásfoglalása csak utal arra, hogy Oroszországot tartja felelősnek az incidensért. A bukaresti külügy ugyanis az eset kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Románia határozottan kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása, illetve azon joga mellett, hogy nemzetközi vizeit használhassa.
 
Az oroszok provokációnak tartják
Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tegnap. Zaharova sürgette, hogy Kijev a súlyos következmények elkerülése érdekében haladéktalanul hozzon intézkedéseket az ukrán fővárosban működő orosz nagykövetség biztonságának szavatolása érdekékében. Arra szólította fel az ukrán kormányra befolyással bíró nyugati országokat, hogy tartsák vissza Kijevet a provokációktól.
A szóvivő ezt arra reagálva jelentette ki, hogy a kercsi incidens miatt ukrán nacionalisták vasárnap este füstbombákkal dobálták meg a kijevi orosz nagykövetséget és felgyújtottak egy diplomata rendszámú gépkocsit.
Jelentések érkeztek más ukrajnai orosz külképviseletek körüli zavargásokról is.
A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.
Az ukrán hatóságok szerint az ukrán katonai járművek előre jelezték áthaladási szándékukat, de arra nem kaptak választ. Kijev szerint az orosz határőrizet megsértette az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz–ukrán megállapodást is. Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett provokációt hajtott végre.
 
Porosenko kampányindítója
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a dominikai hivatali partnerével folytatott hétfői tárgyalásait összegző sajtóértekezletén kijelentette, hogy az „orosz” Kercsi-szoroson való áthaladást nem a nemzetközi jog szabályozza. Mint mondta, Oroszország kénytelen volt megerősíteni a Kercsi-szoros védelmét, miután ukrán hivatalos személyek többször is kilátásba helyezték a híd felrobbantását.
Lavrov szerint a hadiállapot bevezetésére irányuló ukrajnai kezdeményezés azt jelenti, hogy nem fogják a kitűzött időben megtartani a jövő márciusra kiírt ukrán elnökválasztást. A miniszter, aki szintén provokációnak, valamint a nemzetközi jognak és az orosz szuverenitásnak az azovi-tengeri hajózást is veszélyeztető megsértésének nevezte a történteket, Kijev lenyugtatására szólította fel Kijev nyugati támogatóit.
Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva szintén úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök a hadiállapot bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van.
Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.
Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.
Az orosz külügyminisztérium közleményében jelezte: Moszkva határozottan tiltakozik amiatt, hogy az ukrán haditengerészet vasárnap durván megsértette az Oroszország „területi vizein” való békés áthaladás szabályait, ami miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását követelte. A tárca emlékeztetett, hogy többször figyelmeztette a kijevi rezsimet és nyugati pártfogóit az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros miatti „hisztéria mesterséges felfújásának veszélyeire”. A minisztérium szerint mind a helyszín, mind pedig az időzítés szempontjából gondosan átgondolt és kitervelt provokáció történt, amelynek célja egy újabb feszültséggóc teremtése a térségben azzal a hátsó szándékkal, hogy ürügyet szolgáltassanak az Oroszország elleni szankciók megszigorítására.
 
A Kercsi-szoros jelentősége
Peszkov orosz elnöki szóvivő egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem nevezte meg, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.
Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.
Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül.
Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 „törvénysértő” hajó mozgását figyeli.
Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes múlt héten a Kommerszant napilapnak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországnak jogában áll átkutatni az Azovi-tengeren haladó hajókat. Ezt azzal indokolta, hogy a krími tatárok medzsliszének egyes képviselői, valamint ukrán nacionalisták és egyes kijevi politikusok az orosz szárazföldet a Krímmel összekötő, 19 kilométeres kercsi híd elleni terrorcselekményekre szólítottak fel.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 371
szavazógép
2018-11-27: Belföld - :

Költségvetés decemberben

Vélhetően december elején küldi el a kormány a parlamentnek megvitatásra a 2019-es állami költségvetésről szóló törvény tervezetét – közölte Eugen Teodorovici.
2018-11-28: Közélet - Demeter Virág Katalin:

Fiatal orvosokkal erősítene a megyei kórház

Székelyföldi kórházak szakemberigényét mérték fel az előző hét végén a Studium-Prospero Alapítvány marosvásárhelyi rendezvényén, mely intézményvezetők és fiatal orvostanhallgatók, rezidensek találkozására teremtett lehetőséget. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere közel negyedszáz érdeklődővel ismertette az intézmény orvos-szükségletét illetve lehetőségeit, és úgy tűnik, olyan fiatal szakemberek is Sepsiszentgyörgyöt választják, akik nem háromszéki származásúak.