Borbély Imrére, a tavaly januárban elhunyt politikusra, a magyar nemzeti ügyek elkötelezett harcosára emlékeztek pénteken este egy sepsiszentgyörgyi könyvbemutatón. Munkássága feldolgozására, kiadására fia, Borbély Zsolt Attila vállalkozott, aki elhozta az életműből eddig megjelent három kötetet, és szólt a készülő további kettőről is.
Édesapja halála után úgy érezte, rá hárul a felelősség, hogy hozzáférhetővé tegye gondolatait, eszmei örökségét – mondta felvezetőjében Borbély Zsolt Attila. Politikai pályájának legfontosabb állomásait ismertetve nemcsak Borbély Imre nemzetről szóló gondolatait vázolta, de közelmúltunk történelmét is felidézte: 1989-et, amikor Tőkés László mellett állt Temesváron, a legnehezebb időszakban is, majd egyik fő szószólójává vált a Temesvári Kiáltvány 8. pontjának, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és a politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól.
Szólt RMDSZ-es pályafutásáról, elnökségi tagként, képviselőként a magyarság romániai társnemzeti státusát és Románia föderalizálását szorgalmazta. 1992-ben értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először az RMDSZ programjába emelő Kolozsvári Nyilatkozatnak, de felidézte a szövetséggel történt szakítása körülményeit is, és hogy utólag hibának bizonyult 1996-os függetlenként indulása. Politikai „kivégzését” követően a Magyarok Világszövetségében folytatta tevékenységét, több fontos konferenciát szervezett, és szerepet vállalt a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kezdeményezésében is, amely ugyan nem érte el a szükséges küszöböt, de nem tartották kudarcnak, mert hozzájárult egy tanulási folyamathoz, végre a magyarországi választókhoz is eljuthatott hangsúlyosan, hogy az ország határain kívül is élnek magyarok.
Az eddig megjelent könyvekről szólva Borbély Zsolt Attila elmondta, az első, a Harc a nemzet érdekében című egy Tóth Károly Antallal folytatott hosszabb beszélgetésből született, amely Borbély Imre maximalizmusa miatt nem jelenhetett meg életében – mindig került még egy téma, amelynek utána akart nézni, egy írás, amelyre hivatkozni kellett, talált valami csiszolandót a szövegen – így aztán fiára maradt, hogy halála után kötetekbe szerkessze az elhangzott gondolatokat. A második könyv, az Őr és úr egy emlékkötet, amelyben Borbély Imre barátai, harcostársai idézik fel alakját, munkásságát, az írások objektív és szubjektív tisztelgések. Az idén októberben megjelent harmadik kötet, a Magyar nemzetépítés Borbély Imre tudományos igényességgel megírt nemzetstratégiai eszmefuttatásait tartalmazza.
Mint Borbély Zsolt Attila fogalmazott, édesapjával együtt vallották Max Weber elméletét, aki azt állította, a tudomány nem alkalmas arra, hogy értékeket rangsoroljon, de ha rögzítünk egy erkölcsi vagy politikai értéket, a tudomány segíthet abban, hogy stratégiákat dolgozzon ki ennek érvényesülésére. „Pontosan ezt tette Borbély Imre, számára a fölérendelt érték a magyar nemzet Kárpát-medencei egysége volt, egész életében azon gondolkodott, miképpen lehet ezt a szétszaggatottságot áthidalni, mindent megtenni azért, hogy úgy mozogjon, mint egy akarategységben levő közösség” – hangsúlyozta zárásként Borbély Zsolt Attila.
