Magunk kereséseBalneológusok között a Hajdúságban

2018. december 5., szerda, Riport
Meghívottakként, háromszéki szakemberekként vettünk részt a múlt hét végén a Magyar Balneológiai Egyesület (MBE) ez alkalommal Hajdúszoboszlón megtartott értekezletén-konferenciáján és hagyományos évi nagygyűlésén annak okán, hogy a szervezők külön tudományos ülést szenteltek a szénsavgázas kezelésnek, nevesen a szén-dioxid-balneoterápiának, melyet nálunk is alkalmaznak.
  • Balneológusok találkozóhelye. Fotó: Horváth Imre
    Balneológusok találkozóhelye. Fotó: Horváth Imre
A mintegy negyven előadó végigpásztázta a szakma érdeklődésére számot tartó területeket, s miként azt prof. dr. Géher Pál, az egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a szénsavgázas kezelésről szóló előadások során áttekintik a balneológia ezen módszerét, az elméleti alapoktól a klinikai alkalmazások eredményességéig, kiegészítve egy, a témával foglalkozó szakkönyv bemutatásával is.
A Háromszéken e témában elért eredményekről dr.Tatár Márta kardiológus, a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház főorvosa értekezett A kovásznai mofetták helye a szív-érrendszeri betegek rehabilitációjában címmel.
A résztvevők népes tábora, köztük szén-dioxid-terápiával foglalkozó orvosok ismerkedtek a kovásznai mofettakezelés javallataival és ellenjavallatai­val. A kovásznai eredmények (ahol eleddig a gyógygáz változásainak állandó megfigyelésével egy szolgálatos fizikai laboratórium foglalkozott) végül is az úgynevezett Benedek Géza-módszerben teljesültek ki, amelyet egy szélesebb körű szakorvosi gárda helyszíni tapasztalatai is bővítettek. „A székelyföldi természetes gyógytényezők, így a mofetták orvosbiológiai kutatása számos kérdést tisztázott – hangsúlyozta főorvos előadónk –, de a tudományos kutatási módszerek egyre bővülő tárháza lehetőséget biztosított újabb kutatásokra. Nagyon fontos a betegcsoportok kiválasztása, a mérések nemzetközi standardoknak megfelelő végzése, a betegek utólagos követése és az eredmények nemzetközileg ismert szakfolyóiratokban való közlése.”
A hozzászólások rendjén dr. Gyetvai Gyula, a mátraderecskei mofetta nyugalmazott igazgató főorvosa tisztázta és kérte, hogy a tudományos viták és félreértések elkerülése miatt „egyszer s mindenkorra a szakirodalomban is elkülönítve jelenjenek meg a természetes feltörésekből származó járulékos gázokkal is társult mofetták, illetve a csupán tiszta szén-dioxidos kezelések, annak dacára, hogy mind a két esetben fő összetevő a szén-dioxid”.
 
Könyvbemutatón. Fotó: Horváth Imre
 
A gyógyfürdő tágas előterében méretes, színes kihúzható reklámvásznon szemlélhették a résztvevők a Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és az Aquasic Egyesület támogatásával megjelent, Háromszéki borvizeskönyv, Székelyföldi mofettás könyv – Ásványvíz-sokadalom a Kárpát-kanyarban és Gyógygázok az egészség szolgálatában című kötetek címlapjait. A mofettákról szóló kiadványt e sorok írója mint hidrogeológus társszerző mutatta be és dedikálta (fotó). A gyógygáz fejezet szerzője dr. Incze Réka, a szakorvosi részt dr. Tatár Márta írta, a két szomszédos megye mofettakincsének bemutatója a hidrogeológus Jánosi Csaba és e sorok írója.
 
Találkozás Pávai Vajna Ferenccel
Mondhatnánk, hogy Pávai Vajna Ferenc (1886–1964) geológus-hidrogeológus hajdúszoboszlói mellszobrának megkoszorúzása meglepetésként szolgált a jelenlevők számára.
Hogy erdélyi születésű volt, azt talán gondolhatták, de hogy családja, felmenői éppen háromszékiek voltak, azt már kevesebben tudták. Mi ugyanis háromszéki résztvevőkként fenyőkoszorút helyeztünk el földink, a Magyar Alföld termálvízkincsének feltárója büsztjénél. Pávai Vajna, Feri bácsi, ahogyan nevezték őt korabeli geológus társai, 1927-ben mintegy 1000 m mélységből 73 fokos termálvizet hozott a felszínre Hajdúszoboszlón.
Neki köszönhető Szeged, Karcag, Debrecen, Szolnok, a budapesti Rudas-fürdő, a tabáni, a margitszigeti, valamint a városligeti gyógyvizeket adó fúrások kijelölése, a Miskolctapolcai tavas barlang jelentőségének elismertetése.
Pávai Vajna méltatlan körülmények között halt meg Mázán. Az Alföld első nagy mélységű gyógyvízkútjának tervezőjéről először a hajdúszoboszlói általános iskolát nevezték el, jelenleg utca is viseli a nevét, és 1996-tól a kis mélységű rétegvízből palackozott ásványvizet is Hajdúszoboszlói Pávai Vajna – természetes, szén-dioxiddal dúsított ásványvíz néven forgalmazzák. A város önkormányzata exhumálás után hazavitte tudósát, porai díszsírhelyben nyugszanak, 1991-ben pedig – post mortem – díszpolgárrá avatták.
Munkássága eredményei révén nagyfokú látogatottságnak örvendhetnek Hajdúszoboszló gyógyvizei és gyógyszállói. A székely szalag színeiben tündöklő élőfenyő-koszorúnkat nemzeti színűvel díszített is követte, amelyet az MBE elnöke, Géher Pál helyezett el, miközben e sorok írója emlékezett a székely Pávai Vajnára.
 
Tisztelettevők Pávai Vajna Ferenc mellszobra előtt
 
Családja tartózkodási helye révén a Nagyenyedhez közeli Csongván látta meg a napvilágot, de felmenői a Zabola melletti Páva faluból erednek, s erről ő maga sem feledkezett meg soha. Készséggel végezte a háromszéki kőolajkutatásokat 1940–44 között, személyes barátság fűzte a Székelyföld jeles geológusához és ásványvíz-kutatójához, Bányai Jánoshoz, akit többször felkeresett szé­kelyudvarhelyi otthonában, erdő- és legelőbirtokos elődjei pedig olcsó munkaerőként munkásokat telepítettek  Kovászna erdőalji peremére, amelyet ma is Vajnafalvának neveznek. A pávai Vajna család emlékét őrzi az egyik új emlékkopja is, amelyet a család ősi fészkén, a pávai Deák Béla Elemi Iskola előterében állíttatott a Bolyai-kutató és matematikus tanár Bandi Árpád, ugyanis a Vajna család felmenői rokoni kapcsolatban voltak a matematikus Bolyaiakkal: „Bolyai Farkas anyja Pávai Vajna Krisztina volt, így Bolyai Jánosnak nagyanyja” – jegyezte meg önéletrajzában Pávai Vajna Ferenc is.
 
A szén-dioxid a balneoterápia része
Dr. Rabóczki Anitát, a parádfürdői kórház orvos főigazgatóját, a hajdúszoboszlói értekezlet üléselnökét már ismerősünkként üdvözölhettük, hiszen ez év júliusában több mofetta- és szén-dioxid-kezelést gyakorló magyarországi főorvos társaságában – a Mofettával és Szén-dioxid-terápiával az Egészségért Nemzetközi Egyesület elnöke, dr. Csáky Csaba meghívására és társaságában – ismerkedtek Kovászna fürdőváros gyógyászatával, ke­rek­asztal-beszélgetésen vettek részt a kovásznai önkormányzat vendégeiként. A Montana gyógyszállóban számukra szervezett tapasztalatcserét dr. Bálint Zsuzsanna balneológus-kardiológus főorvos tartotta, megtekintették a gyógyszálló gázfürdőjét, a két kovásznai magánmofettát, majd közösen gázfürdőztünk a vidék egyik legkiválóbb mofettájában az orbaiszéki Hatolykán.
– Kovászna a természet ajándéka – emelte ki Parádfürdő főorvosa, az említett nemzetközi egyesület társelnöke abban a beszámolóban, amelyet a mofettaegyesület kovászna–hatolykai III. háromszéki nyilvános kerek­asztal-beszélgetéséről közölt a Magyar Fürdőszövetség folyóiratában. „Nagyon sok hasznos, gondolatébresztő tapasztalattal és új élményekkel gazdagodtunk – írta. – Romániában az érrendszeri és szívbetegségben szenvedők sokkal nagyobb számban férnek hozzá ezekhez a kezelésekhez.” Azt már csak a szerző teszi hozzá, hogy a főorvosokkal olyan magyarországi vendég is érkezett, aki éppen „az ezer borvíz városában” mofettázóként kereste-lelte gyógyulását.
A szoboszlói tudományos ülés előadója volt a már említett nemzetközi mofettás egyesület társelnöke, a tatai dr. Horváth Imre, a Linde Gáz Részvénytársaság orvosi gázok üzletágának nyugalmazott igazgatója, magánvállalkozó, a szén-dioxid-kezelés témájában szakosodott egészségügyi szakember és eszközfejlesztő, aki két témában értekezett: tisztázta, hogy mi a különbség a természetes és a mesterséges eredetű szén-dioxid gyógytényezői között, hangsúlyozta, hogy a dunántúli, ún. mihályi mélységi gyógygáz is természetes kincs, akárcsak a mátraderecskei vagy parádfürdői feltörések. A mihályi gyógygáz tisztított változata az a palackozott, tiszta szén-dioxid, amelyet sikerrel alkalmaznak az országban a legkülönbözőbb szén-dioxid-terápiákon. Érdeklődés övezte képes előadását, amely során a szén-dioxid-kezelés módszereit és eszközeit, a gázos kabinokat, kapszulákat, zsákokat és csizmákat ismertette.
 
Előadóteremben
 
Megrázó képeket – amputált, műtét utáni végtagokat – mutatott be dr. Gradsack Mária, a tatai kórház osztályvezető főorvosa, aki felvételekkel bizonyította, hogy mennyire sikeres a Répcelakról szállított palackozott szén-dioxid-fürdő azokban a zárt kabinokban, amelyeket a mozgásszervi betegek használnak. Sor került a Hajdúszoboszlón használatos szén-dioxidos kabin és boka-kar index mérőműszerek bemutatására, az érbetegek győri szénsavfürdőjének, valamint a perifériás verőérbetegek kapuvári ködfürdőinek ismertetésére, ahol répcelaki természetes szénsavhóból készül a gyógyköd. Alkalmunk volt megismerni a mátraderecskei mofettát és a természetes gyógygázában levő radonnal kapcsolatos kutatást, amely bizonyítja, hogy lehet terápiás jelentősége egyes betegségek esetében ennek a gáznak is. A palackozott erdélyi gyógyvizekkel kapcsolatos ismeretekről értekezett Irsay László a kolozsvári Rehabilitációs Klinika és Orvostudományi Egyetem képviseletében.
Magyarország ásvány- és termálvíz-nagyhatalom, amit semmi sem bizonyít jobban, mint az, hogy tavalyi adatok szerint 550 közfürdő, 86 gyógyfürdő működött, és a tíz legkedveltebb turisztikai célpont között 9 fürdőváros szerepelt.
Ez előrevetíti – Erdély, de akár a Székelyföld viszonylatában is –, hogy ez a kincs, hozzátéve a mi mofettagáz-tartalékainkat, biztos perspektívát és lehetőségeket rejteget magában a jövő gyógyturizmusa számára is. A Magyar Balneológiai Egyesület vezetősége ebben az évben is Schulhof-emlékéremmel tüntette ki azon tagjait, akik munkájukkal kiváló érdemeket szereztek a lepergett évtizedekben.
Hozzászólások
Szavazás
Elégedett-e azzal, ahogyan a TEGA hótalanította Sepsiszentgyörgy utcáit az első havazás után?







eredmények
szavazatok száma 357
szavazógép
2018-12-05: Magazin - :

A Dal 2019

Bemutatták A Dal 2019 mezőnyébe jutott 30 produkciót és az előadókat hétfőn a budapesti Akvárium Klubban. A dalválasztó show-t immár nyolcadik alkalommal rendezik meg, a műsort a Duna Televízió sugározza január 19-étől.
2018-12-05: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

A leggazdagabb hazai magyarok (Top 300 – Capital)

A Capital gazdasági szaklap idén is összeállította a leggazdagabb romániai vállalkozók 300-as névsorát. A leggazdagabbak között tavaly tíz magyar üzletember neve szerepel, ennyien kaptak helyet a legalább 22 millió eurós vagyonnal rendelkező hazai gazdagok között.