Százéves adósságot törlesztünk nem csupán Jancsó Benedek, hanem az erdélyi, székelyföldi értelmiség irányában is – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke tegnap Budapesten, ahol Jancsó Benedek gelencei származású tudós mellszobrát avatták fel. Az alkotás Vargha Mihály szobrászművész munkája. A szobor a budapesti Várnegyedben lévő Egyetemi Katolikus Gimnázium dísztermének aulájában kapott helyet, ahol 1887 és 1892 között Jancsó Benedek az irodalom tanszéket vezette.
Jancsó Benedek méltánytalanul elfeledett lámpás embere Háromszéknek – emlékezett meg a Székely Nemzeti Tanács alapító tagjáról és elnökéről Tamás Sándor, aki rámutatott, az erdélyi értelmiség mindig ki tudott termelni egy-egy olyan dolgos és tájékozott szakembert, aki tisztában volt egy adott terület aktuális történéseivel, újdonságaival, ellentmondásaival.
„Jancsó Benedek ilyen tudós volt. Ismerte például Nicolae Iorga munkásságát, hadakozott a koncepciózus történethamisítás ellen, ugyanakkor tudását nem csupán történelemtudományi kérdések mellé, hanem a világháborút követően a közéleti kérdések vitatására is felhasználta. Jancsó Benedek rászolgált az elismerésre, hiszen példája mindannak, amilyennek az erdélyi magyar értelmiségi elitnek lennie kell: hit és elkötelezettség, sziklaszilárd szakmai alapokra helyezett tudás, lankadást nem ismerő lelkesedés a magyarság ügye iránt” – fogalmazott beszédében a megyevezető.
Ünnepi beszédében Potápi Árpád János államtitkár a székely polihisztor példaértékű jellemét és meghatározó feladatvállalását emelte ki. „Hajszálpontosan tapintotta ki azokat a hiányokat, amelyeket szakmai tudásával betölteni kívánt. Egy ember, aki nem a nagy és hangzatos szavakban, hanem a cselekvésben látta sorsunk jobbra fordulását, aki sosem az egyéni érvényesülésben hitt, hanem abban, hogy kizárólag együtt mászhatunk ki abból a gödörből, amelybe beleestünk, s csak együtt emelkedhetünk fel. Végül mindezért a vállalásáért, önzetlen hazaszeretetéért üldöztetést kellett elszenvednie, nevét pedig ki kívánták radírozni a magyar tudomány és a nemzet történelmének nagykönyvéből” – fogalmazott.
„Keveset tudunk mi, székelyek Jancsó Benedekről, pedig rendkívül sokat tett azért, hogy az erdélyi sorsot, az erdélyi történelmet a maga teljességében megismerjék. Sosem felejtette el, honnan indult, mindig támogatta a hazai ügyeket. Az igazság, az objektív tudomány híve volt, ugyanakkor joviális személyiség, remek vitapartner volt, igazi úriemberként tartották számon. Ezt a Jancsó Benedeket akartam megformázni” – mondta el Vargha Mihály szobrászművész, aki szerint nemcsak a magyar, de a román történelmi emlékezet is adósa Jancsó Benedeknek, hiszen sokat foglalkozott a román történetírással, a román néplélekkel is.
A szobor ünnepélyes leleplezése után a gimnázium dísztermében bemutatták a Jancsó András szerkesztésében megjelent Politikai hullámok című könyvet, amely Jancsó Benedek Budapesti Hírlapban megjelent írásait tartalmazza.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
