Az alapos előkészületek ellenére szűkösnek bizonyult a kultúrotthon nagyterme a 270 meghívott – köztük a baróti Boróka, valamint a sepsiszentgyörgyi Nyugisok nyugdíjas szervezetek több mint egy tucat képviselője – számára, de mindez egy percig nem jelentett gondot az ünneplőknek. Figyelemmel hallgatták Roth Levente sepsibodoki református lelkipásztor áhítatát, majd tapssal honorálták a községbeli Henter Károly Általános Iskola ötödik osztályos diákjainak vallásoktatójuk vezetésével „átnyújtott” adventi vers- és dalcsokrát, illetve a kommandói Vadkála néptánccsoport műsorát. Kétségkívül a legnagyobb sikert Babos-Szélyes Margit szoprán, valamint Oláh-Badi Alpár tenor közös fellépése aratta. Ők a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, valamint az Erzsébet című operettek a korosztálybeliek számára nagyon is közismert dalaival érkeztek, némi tánccal és galantériával is megfűszerezve a végén előadásukat. A közönség ovációval, vastapssal, állva köszönte meg „a váratlan és egyben gyönyörű ajándékot”.

Hogy a közös öröm mellett a viszontlátás, az egymásra találás ünnepét is jelenti sokuk számára minden ilyen alkalom, jól mutatták a szeretetvendégség szünetében sebtében lefolytatott beszélgetések. Régi ismerősök, sőt, egymástól már csak a koruk folytán is mostanra távolba szakadt testvérek váltottak sokszor annyira hiányzó szót a családról, mindennapjaikról. Kiderült az is, sokak számára az ilyen ünnepek jelentik az egyetlen alkalmat, amikor más településen élő egykori barátaikat láthatják.

Tóth Anna lelkipásztor, az alapítvány igazgatója és az idősgondozó szolgálat vezetője megkeresésünkre elmondta: először döntöttek úgy, hogy megyeszinten szervezik meg a karácsonyi ünnepséget. Az eddigi alkalmak a kistérségekre – Kézdi, Barót és környéke, Sepsiszentgyörgy, Kovászna – szorítkoztak, most elérkezettnek látták az időt, hogy nagyobb körben is lehetőséget adjanak a kimozdulásra, találkozásra ápoltjaiknak. Nem kis vállalkozásnak bizonyult, komoly erőfeszítést igényelt a szervezés mind a 33 munkatársuk részéről, de megérte a fáradságot. Természetesen az összes ápoltjuk nem lehetett jelen – több mint kilencszáz személynek nyújtanak segítséget –, hiszen sokan ágyhoz kötöttek, de így is hálásak, hogy ilyen sok embernek szebbé tudják valamelyest varázsolni a karácsonyát, és nem feltétlenül az ünnepség végén kiosztott kis szimbolikus ajándékokkal.

Tóth Anna hozzátette: némi kritikával is szembe kellett nézniük, voltak, akik hiányolták a régebbi ünnepségeiken bevett szokást, hogy ők maguk adtak elő verseket, beszédeket, dalokat. Erre ez alkalommal nem volt lehetőség a nagyszámú résztvevő miatt. Egyesek szóvá tették még, hogy a bazár sem nyitott idén – kisebb vásár, ahol az előző években naptárakat, kisebb kézzel készített ajándékokat lehetett venni. Tóth Anna szerint erről sajnos a helyszűke miatt kellett lemondaniuk, de jövőre pótolják, és várhatóan más helyszínt is választanak.