Az elnöki felszólítás a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vasárnap esti országos tanácsán elhangzott szándéknyilatkozatok – amelyekből arra lehet következtetni, hogy az SZDP sürgősségi kormányrendelettel hirdetne közkegyelmet – után érkezett. Tavaly januárban Klaus Iohannis már részt vett egy kormányülésen, és ezzel megakadályozta, hogy a Sorin Grindeanu vezette kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a büntetőjogot vagy közkegyelmet hirdessen. Két héttel később azonban egy éjszakába nyúló kormányülés nem nyilvános napirendjére mégis felkerült a büntető törvénykönyv módosítása. Az SZDP eljárása több százezres tüntetéseket váltott ki, és a rendelet visszavonására késztette az akkori kormányfőt. Erre a precedensre hivatkozva kérte a Mentsétek meg Romániát Szövetség az államfőt arra, hogy vegyen részt minden kormányülésen, mert a kormány – amely az ellenzéki párt szerint a korrupcióváddal másodszor is bíróság elé állított Liviu Dragnea SZDP-elnök ügyvédi irodájaként működik – ismét közkegyelmi rendelettel próbálja megmenteni korrupt politikusait a börtöntől.

Az SZDP országos tanácsa előtt tartott beszédében Liviu Dragnea pártelnök elmondta: Romániában szitokszóvá vált a közkegyelem kifejezés, de szerinte az SZDP-nek kötelessége valamilyen módon jóvátenni az ártatlan embereket érintő ügyészségi visszaéléseket, és előbb-utóbb rá kell szánnia magát erre a lépésre. Az ellenzéki média tudni véli, hogy legkésőbb január közepéig a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni az amnesztiáról, amely minden tíz évnél kisebb szabadságvesztéssel sújtott elítélt – köztük a korrupcióért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt SZDP-elnök – büntetését eltörölné.

Klaus Iohannis erre külön is reagált: tegnap a közösségi oldalán tett bejegyzésben azt írta, hogy „az 1989-es forradalom mártírjainak emlékét besározza néhány bűnöző – élükön Liviu Dragneával – közkegyelem és amnesztia kihirdetésére irányuló elkeseredett próbálkozása”.

Az elnök rámutat: 29 évvel ezelőtt sokan életüket adták a szabadságért, a demokráciáért, az 1989-es forradalom eszméi képezik a jelenlegi alkotmány alapját, és ez utóbbi jelenti a legfőbb garanciát arra, hogy az alapvető jogokért és szabadságokért hozott áldozatok nem voltak hiábavalóak. Iohannis szerint „Románia nem fog visszatérni az állampárt sötét emlékű időszakába”.

Védelmet kérnek a bírák

A Romániai Bírók Fóruma azt kéri a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól, hogy védje meg az igazságszolgáltatási rendszert Liviu Dragnea SZDP-elnök kijelentéseivel szemben. A bírák több példát kijegyzeteltek Dragnea nyilatkozataiból, amelyben az SZDP elnöke több ezer olyan emberről beszél, akiket „ártatlanul, hamis bizonyítékok alapján zártak börtönbe”. A bírák meglátása szerint az a politikai beszéd, amely az úgynevezett „párhuzamos államban” azonosított ellenségről szól (amely elköveti ezeket az „igazságtalanságokat”), ellentmond a demokratikus elveknek, és komoly fenyegetést jelent az igazságszolgáltatás függetlenségére. „Ezek a nyilatkozatok nem egyszerű értékítéletek, hanem olyan konkrét tényekre vonatkoznak, amelyek nem felelnek meg a valóságnak” – írják a Romániai Bírók Fórumának Facebook-oldalán. A testület emlékeztet, hogy a függetlenség a bírói és ügyészi szakma ismérve, és lehetőséget teremt a bíráknak, hogy „kizárólag a törvény és saját lelkiismeretük alapján hozzanak ítéletet”. Meglátásuk szerint ezek a nyilatkozatok túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit, káros hatással vannak az igaz­ságszolgáltatás függetlenségére és a lakosság által az igazságszolgáltatásba vetett bizalomra. A bírák szerint egy jogállamban senki nem terjesztheti ki az egész igazságszolgáltatásra egyetlen per lefolyása iránti esetleges elégedetlenségét – annál kevésbé az egyik hatalom képviselője, még ha vádlotti minősége van is –, az ilyen általánosító kijelentésekkel ugyanis „óhatatlanul áthágja a hatalmi ágak szétválasztására vonatkozó alkotmányos elvet”.

Csak végső megoldás lehet

Csak végső megoldásként vetik be az amnesztiát és a közkegyelmet az igazságszolgáltatás terén tapasztalt visszaélések jóvátételére, ha találnak más megoldást erre, azt fogják alkalmazni – nyilatkozta tegnap reggel az igaz­ságügyi miniszter. Tudorel Toader szerint az SZDP országos tanácsának vasárnap esti ülésén nem született semmiféle végleges döntés az amnesztiáról és közkegyelemről szóló esetleges sürgősségi rendelet ügyében. „A tanácsban is elhangzott, hogy amennyiben létezik más – természetesen jogalkotási – megoldás, nyilván azt alkalmazzuk majd. Az amnesztiát és a közkegyelmet csak végső megoldásként vetjük be a visszaélések jóvátételére” – mondta a tárcavezető. Arról is beszélt, hogy dolgoznak a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító sürgősségi kormányrendelet tervezetén, amellyel egyrészt összhangba kívánják hozni a büntetőjogot az alkotmánybíróság határozataival, másrészt átültetik a hazai jogrendbe a kiterjesztett vagyonelkobzásról, illetve az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelvet.

Meg kell adni

Az amnesztiáról és a közkegyelemről nem beszélni kell, hanem meg kell adni – jelentette ki tegnap Claudiu Manda, a szenátus alelnöke. „Úgy értem, előbb meg kell vizsgálni, hogy van-e valamilyen más jóvátételi lehetőség azok számára, akiknek nem volt tisztességes tárgyalásban részük vagy más visszaélést kellett elszenvedniük. (...) Az amnesztiáról és a közkegyelemről nem beszélni kell, hanem meg kell adni. Miután megadták, természetesen meg lehet indokolni” – mondta a szenátus házbizottságának ülése után Manda. Amikor azt kérdezték, hogy nem lenne-e indokolt társadalmi vitát tartani erről a kérdésről, hisz több civil szervezet tüntetéseket helyezett kilátásba egy amnesztiarendelet elfogadása esetén, Manda azt mondta: éppen ezért kell megvizsgálni, hogy nem volna-e más megoldás is. Egy esetleges referendumra vonatkozó kérdésre Manda azt válaszolta: nincs abban a helyzetben, hogy erről beszéljen. Másrészt – meglátása szerint – a kormány semmiféle jogszabályt nem szeg meg akkor, ha egy esetleges amnesztiarendelet elfogadásának szándékáról nem értesíti az államfőt.